Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a mûvelési technológiáján.
Magyarország termõterülete mintegy 4,5 millió hektár, ebbõl 2,5 millió hektár területen a korábbi vegyszerorientált mûvelés miatt különbözõ mértékben elsavasodott a talaj. Ennek ellensúlyozására, a talajélet revitalizációjára évek óta elérhetõ természetes módszerek állnak rendelkezésre, például a talajbakteriális készítmények alkalmazása, amivel augusztus 31-én egész napos konferencia foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az áttörés azonban még várat magára.
Hasonló a helyzet, mint a balatoni vendéglátósoknál, akik panaszkodnak, hogy nem találnak szakácsot: "bizony, kevesen vállalják, hogy a nyáron 50 fokos konyhában dolgozzanak". "Talán fel kéne szerelni egy légkondit", replikáznak a szakácsok.
A magyar gazdák a szocializmus évtizedeinek mûtrágyamániás, talajkizsákmányoló mûvelési módszereinek következményeit nyögik. A termõföld sok helyütt leromlott, szikesedésre, tömörödésre hajlamos, a csírázó növények képtelenek megfelelõ gyökérzetet fejleszteni benne. Annak híján viszont a föld feletti rész is csenevészebb lesz a kívánatosnál.
A végeredmény: egy adott évben eléri ugyan az átlagot a betakarított termés mennyisége, de a minõsége esetleg csak takarmánynak alkalmas. A termésbiztonság ugyanakkor nem feltétlenül egyenlõ a termésminõséggel.
Meg lehet serkenteni a növényeket kemikáliákkal, de akkor még távolabb jutunk a mai fogyasztók által keresett, vegyszermaradékoktól mentes, tápanyagokban gazdag terményektõl, illetve a fenntartható mezõgazdaságtól.
Erre ad lehetõséget a talajoltás, amelynek során a megfelelõ talaj-elõkészítés után folyékony baktériumtrágyával bepermetezik a talajt, akár a vetéssel vagy valamelyik talajmunkával egy menetben.
mondta a konferencián az Origo kérdésére Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont fõigazgatója.
Azért, mert nem látszik, még ott van – illetve...
16-28 százalékos termésnövekményt lehet savas talajon elérni a természetes talajoltó készítmények (baktériumtrágya) alkalmazásával, mondta elõadásában Márialigeti Károly, a konferencia egyik szervezõje, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, aki az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék vezetõje. A konferencia a növényi növekedésserkentõ, valamint termésfokozó módszereket mutatta be.
A talaj nem csupán egy input-output folyamat tartóközege, azaz hogy kiszórjuk rá a magot, a mûtrágyát és a növényvédõ szereket, aztán 150 nap múlva jövünk aratni. A termõtalaj él: a földet alkotó szerves és szervetlen molekulák élõlények változatos közösségének adnak otthont. Óriási számban nyüzsögnek benne a mikroorganizmusok: 1 gramm egészséges talajban csak baktériumokból akár 100 millió is lehet – feltéve, ha nem irtjuk ki õket vegyszerekkel, helytelen talajmûveléssel.
Forrás: Pexels.com
A mikroorganizmusok bontják le a talajba kerülõ, elhalt növénymaradványokat és más anyagokat, és alakítják azokat felvehetõ tápanyaggá. Tevékenységüktõl a talaj szerkezete is javul, morzsalékosabb lesz, ami elõsegíti a csapadék vagy öntözõvíz jobb hasznosulását.
Laza szerkezetû talajban a növények gyökérzete mélyebbre nyúlik, ennek révén nagyobb eséllyel élik túl az aszály vagy más tényezõ miatt stresszes idõszakokat. Sõt ez a talajszerkezet könnyebb mûvelhetõséget eredményez, ami a munkagépek csekélyebb üzemanyagszámlájában is megmutatkozik.
Csak az élõ talaj képes arra, hogy megfelelõen táplálja az elvetett magot.
A baktériumok, talajlakó algák, gombák és más élõlények közül egyesek biostimuláns hatásúak, fokozzák a növények növekedését, mások természetes növényvédõ, például gombaölõ szerként vagy rovarkártevõ-riasztóként hatnak. Ehhez azonban kétévente be kell oltani a talajt, mert a vad talajbaktériumok életképessége erõsebb.
Élni kellene az új lehetõségekkel
Az elmúlt évtizedekben kinemesített, a köztermelésben elterjedt növényfajták genetikailag sokkal nagyobb terméshozamra volnának képesek, mint amennyit jelenleg be lehet takarítani – ha a termesztés szempontjából kulcsfontosságú tényezõ, a talaj egészséges.
A fenntarthatóság a mezõgazdaságban és a környezet területén mindenképpen igényli azt, hogy próbáljuk meg elõsegíteni a természet hosszú évmilliárdok során kialakult öntisztuló képességét, illetve erõsítsük a részegységei közötti kölcsönhatásokat – mondta Márialigeti Károly. –
i
Célunk, hogy olyan módon termeljünk a mezõgazdaságban, illetve olyan módon használjunk esetleg kémiai anyagokat, hogy azzal a környezetet ne terheljük."
Forrás: Flickr/Natural England
A föld népessége folyamatosan gyarapszik, mind több élelmiszert kellene megtermelni egyre kevesebb termõtalajon: John Crawford ausztrál környezetvédelmi kutató számításai szerint Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy újratermelõdik, azaz 17 kilogramm termõtalaj megy tönkre, amíg 1 kilogramm helyreáll a mûvelés után. Kínában 57-szeres ez az arány. Crawford állítja, hogy bolygónkról évente 75 milliárd tonna termõföld tûnik el, 80 százaléka pedig többé-kevésbé már károsodott.
Van kórokozó, amelyet csak baktérium pusztít el
"A talajoltás mind a növénynek, mind a talajnak nagy segítséget nyújt – mondta Pénzes Éva, a 2016 februárjában alakult Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének képviseletében. – A baktériumkészítmények növényi hormonokat termelnek, amelyek által a növények egészségesebben növekednek, a talajoltás révén ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben."
Jelenleg az Európai Unióban kizárólag a réz hatóanyagú készítmények engedélyezettek a növénykórokozó baktériumok elleni védekezésben, antibakteriális szerek nem.
Ám a réz mérgezõ nehézfém, felhalmozódik a talajban, és onnan bekerül a növényekbe és a talajvízbe, ezért csak korlátozott mennyiségben használható.
Forrás: CC0/Ed Gregory
A természetes talajoltó készítmények sokszor képesek ugyanerre a védelemre: az uniós csatlakozás óta gyakori Agrobacterium fertõzés ellen például nincs kémiai védekezési mód – a baktériumtrágyás oltás erre is alkalmas, nemcsak növénykondicionáló szernek, mondta a konferencián Turóczi György, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense.
A baktériumok mellett a talajlakó gombák is fontosak a növényegészség szempontjából: van olyan élõhely, ahol a növények csak a gombák mûködése révén képesek felvenni a tápanyagokat a talajból, vagy éppen kártevõjük, a pajor elpusztul a talajban lévõ Metarhizium gombától, amely rovarokon élõsködik.
Erdõgazdálkodásban a talajlakó gombák teszik lehetõvé a facsemeték számára az elsõ tél túlélését. A különféle talajoltó készítmények a szántóföldi gazdálkodás mellett tehát más területeken, így a zöldség- és gyümölcstermesztésben is használhatók.
A jövõ mezõgazdaságának a múltba kell visszanyúlnia
A hazai kutatások úttörõ jelentõségûek, a világ élvonalába tartoznak, de a módszer széleskörû elterjedését hátráltatja, hogy
a talajoltó készítmények nem tarthatók el sokáig, életképességük függ a hõmérséklettõl és a vízminõségtõl.
Megesett, hogy egy gazda csapvízzel hígította az oltószert, amitõl a benne lévõ mikroorganizmusok azonnal elpusztultak – a klór miatt. Ezért a gazdálkodók képzése döntõ fontosságú a folyamatban, a kártevõk és kórokozók tekintetében is.
Forrás: Pexels.com
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik bizonyos nyomást gyakorolni a gazdákra, amikor szorgalmazza a bakteriális-, szerves-, illetve zöldtrágyázás alkalmazását a növénytermesztésben. Mindhárom módszer a "zöld" mezõgazdaság kialakítását segíti. Az AKG hektáronként 67 euró támogatást nyújt a gazdáknak az új módszer kipróbálásához.
i
A talajoltással visszakanyarodunk a kémiai növényvédõ szerek elõtti világba, amikor az emberek már tudták, hogy ki kell próbálni a természet adta lehetõségeket, és élni velük
– ezt szeretnénk újra megmutatni a világnak, hogy erre alapozva hozzunk létre fenntartható mezõgazdaságot és növényvédelmet", foglalta össze Márialigeti Károly.