2024. május 16. Csütörtök, Mózes, Botond.
 
Több mit egy évtizede húzódik az M4-es és az A3-as autópálya építéseForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2016-09-04 10:47:39
Címkék: Bihari hírek
Bár a Budapest és a román határ közötti 233 kilométerre tervezett M4-es autópálya nyomvonalán mindössze 29 kilométernyi elkészült autóút és ugyanannyi készülõfélben lévõ található, ezzel még mindig jobban állunk, mint Románia az A3-as autósztrádával. Ez a megállapítás a beruházások újbóli összehangolása miatt került ismét elõtérbe. Néhány napja ugyanis az MTI adott errõl hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Buse román közlekedési miniszter találkozója kapcsán. Arról számoltak be, hogy 2018-tól létrejön Magyarország és Románia között az M4-es és az A3-as autópályák összekötése, a határátkelõt a magyar fél építi, ennek a technikai elõkészületei meg is kezdõdtek.

A tervezett M4-es és a romániai A3-as autópálya a Budapest – Cegléd – Szolnok – Karcag – Püspökladány – Berettyóújfalu – Nagykereki – országhatár – Nagyvárad – Zilah – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó – Bukarest útvonalon jelentené az E60-as európai közlekedési folyosó megújulását. A két út 2018-as összekötésérõl szóló hír kapcsán vizsgáltuk meg, hogyan áll a két országban az említett autópályák építése. A szóhasználat szándékos, ugyanis a szomszédban valóban áll az építkezés, igaz, nálunk is csak egy rövid szakaszon folyik, de a folytatás szándéka itt erõsebb, aminek már kézzelfogható jelei vannak. A romániai helyzetrõl nagyváradi kollégánk számolt be.
Lassabb a román oldal

A magyarországi és a romániai autósztrádák összekötésében a kisebbik gondot jelenti az, hogy bár Berettyóújfalutól az ártánd–borsi határátkelõig egyenes út vezetne, a romániai pálya nyomvonala 10 kilométerrel északra Nagyszántó és Paptamási alatt éri majd el a határt az államközi szerzõdésnek megfelelõen. Már, ha eléri, hiszen az észak-erdélyi autópálya döbbenetes lassúsággal halad: a román–magyar határtól Brassóig tartó, 415 kilométeresre tervezett sztrádából a 2004-ben megkezdett építkezések óta eddig mindössze a Kolozs megyei Gyalu (Gilau) és Aranyosgyéres (Campia Turzii) közötti 52 kilométeres szakasz épült meg. Dan Costescu szállításügyi miniszter idén márciusban a parlamentben kijelentette, hogy az 2020-ban készülhet el teljesen. A határ és Gyalu között a Gyalu és Magyarnádas (Nadasel) szakaszon, valamint Bors–Berettyószéplak között egy tíz kilométeres részén kezdõdik meg idén az építése, a többi helyszínen a legújabb tervek szerint 2017-ben indulhatnak a munkálatok. A sztráda Bihar megyei szakaszán kivitelezõt kellett váltani, miután az amerikai Bechtel céggel szerzõdést bontott a román állam. Noha a 701 millió lejes, vagyis mintegy 160 millió eurós kivitelezési szerzõdést már tavaly májusban aláírták, még mindig nem kezdtek el dolgozni, és bár korábban megjelent a hír, miszerint idén márciusban megkezdõdnek a munkálatok az említett szakaszon, Octavian Balog, az Országos Közút- és Autópálya-kezelõ Társaság (CNDNR) Bihar megyei képviselõje elmondta, hogy még most sem dolgozik ott senki.


A tervezett M4-es autópálya és az A 3-as romániai autópálya | Grafika: ÉKN, forrás: HBN
Nézeteltérés

A digi24 hírtelevízió információi szerint azért nem kezdõdött el már közel egy éve a munkálat, mert nézeteltérés támadt a kivitelezést elnyerõ cégek között. Az autósztráda-szakasz tervezõje, a Via Design a munkálat értékének öt százalékát akarta megkapni, miközben a spanyol Corsan-Corviam építkezési vállalat azt akarja, hogy mindegyik cég a profitból részesüljön az építkezési projektben való részvételének az arányában. A Bors–Berettyószéplak autósztráda-szakaszon az amerikai Bechtel cég dolgozott eredetileg, de a munkálatoknak csak mintegy 50 százalékát végezte el 2011-ig, amikor is teljesen leállt a munkával, és két évvel késõbb ki is vonult az országból. Megjegyzendõ, hogy a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon kívül egyedül a Bors–Berettyószéplak közötti szakaszon dolgozott a Bechtel cég. Mivel azonban az itt elvégzett munkálatokat senki sem védte, illetve senki nem tartotta karban, ezért komoly károk keletkeztek: az építõanyagok jó részét ellopták, egyes megépített betonpillérek megrepedtek, a vasbeton elemek megrozsdásodtak, így a munkálatok folytatásához szükséges az, hogy megállapítsák: mi az, amit meg lehet és meg kell javítani, és mi az, amit újjá kell építeni.
Autóútként épülhet

Az M4-es autópálya, illetve autóút legnagyobb része a tervezési szakasznál tart. Eddigi történetében 2005. december 17-én adták át a Ferihegyi repülõtér és Üllõ közötti 12 kilométeres szakaszát, amely Vecsést és Üllõt elkerülve a 4-es fõúthoz vezet. Az Üllõ – Albertirsa közötti 30, illetve az Albertirsa és Cegléd közötti 14,3 kilométeres szakasz tervezésére és kivitelezésére a közbeszerzési eljárás idén májusban kezdõdött, és akár már év vége elõtt elkezdõdhetnek az elõkészületi munkák.
A Kisújszállást elkerülõ 11 kilométeres részt 2011. július 6-án nyitották meg a forgalom elõtt, még csak a bal oldali pálya épült meg, amely szintén a 4-es fõút részét képzi. Ezután 2013. szeptember 16-án jelentették be, hogy a pálya Szolnokot elkerülõ részeként az Abony és Fegyvernek közötti szakaszon új Tisza-hidat építenek 32,59 milliárd forintért. Egyébként a 29 kilométeres szakasz kétszer kétsávos lesz, elválasztósávval, leállósávval. Építését 2015. március 31-én leállíttatták, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút a kivitelezõ cégek kartellmegállapodásáról. Elõzõleg a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság nem hagyta jóvá a túl magas költségek miatt, így a kormány visszavonta a kérelmet. Ezután Orbán Viktor június 3-án Szolnokon bejelentette, hogy nem autópályaként, hanem autóútként fejezik be a megyeszékhelyt elkerülõ szakaszt, és 2019-ig a Budapest és Szolnok között is autóútként épül meg az M4-es.

Közben a Fegyvernek–Püspökladány közötti szakaszon is folyt az elõkészítés a környezeti hatástanulmány, az engedélyezési terv elkészítésére és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szerzõdés megkötésére. A Püspökladány–Berettyóújfalu szakasz eredetileg tervezett nyomvonalai nem kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, így csak a 42-es fõúttól északra kijelölt nyomvonalak maradhattak a pályázatban.
Biharban 2018 végére

Az utolsó, Berettyóújfalutól Nagykereki felé a román határig tartó 32 kilométeres, Derecskét, Szentpéterszeget, Gáborjánt, Hencidát, Váncsodot és Bojtot érintõ részre megvannak az építési és környezetvédelmi engedélyek, a finanszírozása azonban egyelõre nem biztosított. Ami ezen a szakaszon már biztos, hogy elkészül: egy másfél kilométeres rész, ami még az M35-ös beruházáshoz tartozik, annak berettyóújfalui végpontja közelében. A többi 30 kilométert két ütemre osztva építik meg, a közbeszerzési eljárást már meghirdették, tart a pályázatok értékelése, és a remények szerint 2018 év végére elkészülhet ez a szakasz is.

BN–Pap István, HBN–Égerházi Péter
M4-es gyorsforgalmi
Összesen 233 kilométer
Elkészült: a Ferihegyi repülõtér és Üllõ közötti, valamint Kisújszállást elkerülõ szakasz, összesen 29 km.
Épül: Abony és Fegyvernek között 29 km.
A3-as autósztráda

Havasalföldi szakaszok:
Bukarest–Moara Vlãsiei: 19,5 km és Moara Vlãsiei–Ploiesti: 43 km (kész van).
Plojest–Comarnic: 48,6 km, Comarnic–Brassó: 58 km.

Erdélyi szakaszok:
Brassó–Fogaras: 48,81 km, Fogaras–Segesvár: 53,37 km. Segesvár–Marosugra: 58 km. Marosugra–Aranyosgyéres: 37,19 km. Aranyosgyéres – Kolozsvár (nyugat): 52,55 km (kész van), Kolozsvár (nyugat) – Nádasszentmihály: 25,5 km, Nádasszentmihály–Berettyószéplak: 75,48 km. Berettyószéplak–Bors: 64,5 km.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!