Míg a Tesco globális szinten bevételei 14, az Auchan 11 százalékát fordítja munkaerõköltségekre, addig Magyarországon ez a szám mindössze 8, illetve 6 százalék. Azaz a külföldi hipermarketek arányaiban nagyjából feleannyit szánnak a magyar munkavállalókra, mint a világátlag - írja a lap.

Fotó: Tesco

Az árbevételhez viszonyítva meglepõ módon az egyébként elég jól fizetõ Lidl költi a legkevesebbet munkavállalóira, mindössze bevétele 5 százaléka megy erre Magyarországon. Azonos az arány a Penny Marketnél, de az Aldi már valamivel többet, 7 százalékot áldoz fizetésekre. A két legnagyobb lánc, a Tesco és a Spar 8-8 bevétele százalékát fordította személyi jellegû kiadásokra.

Mindazonáltal azt a Napi is elismeri, hogy a Tesco és az Auchan esetében globális szinten jóval nagyobb súlyt képviselnek a fejlett országok a bérkiadásokban. Márpedig mivel a fejlettebb országokban nagyobb a bérverseny, kénytelenek magasabb fizetést kínálni azonos munkaáért.

A magyar tulajdonú láncok esetében az elaprózott tulajdoni struktúra miatt nem lehet pontosan kideríteni, hogy mennyi megy el a bevételbõl a bérekre. Bár azt lehet tudni, hogy az általános bérszínvonal alacsonyabb a magyar tulajdonú láncoknál, mint például a Lidlben.

A Napi cikke arról is ír, hogy nem jött be a plázastop, nem sikerült védeni a magyar üzleteket: 2013 és 2015 között jelentõsen, félezerrel csökkent a hazai cégek áruházainak száma. A CBA és a Coop egyenként 200-200 boltot vesztett.