Pedig a munkaerõhiány alaposan feltornázta a béreket:
A Hays idei felmérése szerint tavaly átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, amely a bankszektor után már eddig is a legmagasabb jövedelmeket kínálta.
A cégek egymás elõl vadásszák le nemcsak a tapasztalt szakembereket, de már a friss diplomás kezdõkért is sorban állnak.
A szoftverfejlesztõknél már a junior pozícióban jellemzõen bruttó 410 ezer forint körül alakulnak a bérek,
a ranglétrán feljebb lépegetve már 600–900 ezer között mozognak az összegek,
a vezetõ állásokban pedig jellemzõen havi 1,1 milliót lehet keresni.
A fejvadászcégek szerint még ennél is valamivel többet ki tudnak harcolni a keresett programnyelveken, például Javában programozó fejlesztõk.

A fõ probléma tehát az, hogy a  magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya.
Az informatikai szakokra jelentkezõk száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerrõl 10 ezerre).
Az elsõ helyre jelentkezõ összes felvételizõknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány.
A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra).
Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsõoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a mostani felvételi számok háromszorosára lenne szükség ahhoz, hogy kezelni tudják a munkaerõhiányt, az üres informatikai pozíciók betöltése pedig a multiplikátorhatásokkal együtt összesen 72 ezer új munkahelyet teremthetne a gazdaságban.

Az IVSZ szerint a magas iskolai lemorzsolódáshoz az is hozzájárul, hogy a tananyag és az egyetemi eszközállomány elavult, hiszen 2011 óta eszközbeszerzési tilalom van érvényben. Ugyanakkor a felsõoktatási rendszer hibáit orvosolandó – illetve az ebben rejlõ üzleti lehetõségeket kihasználandó – egyes magáncégek programozási gyorstalpalókon kezdtek el informatikusokat képezni, ahogy arról korábban részletesen is írtunk.

Ez utóbbi azonban egyelõre nem tudja csillapítani a munkaerõhiányt, ezért a szektor vállalatai kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni az informatikusok toborzásába. A Szegeden és Debrecenben az idén 3,6 milliárd forintos bõvítést végrehajtó amerikai szoftverfejlesztõ, az EPAM Systems például saját képzési programokat indít, a Magyar Telekom pedig folytatja „Legyél te is informatikus!” programját, amely során a vállalatcsoport önkéntesei járják az iskolákat, hogy bemutassák a hivatásban rejlõ karrierlehetõségeket – írja a Világgazdaság.