Idén év eleje óta ezzel az elsõ hat hónapban 1,3 százalékkal nõtt az ipari kibocsátás Magyarországon.


Schindele Miklós, a KSH fõosztályvezetõ-helyettese szerint különösen az amúgy is kiemelten fontos jármûgyártásban volt jelentõs a visszaesés, de csökkent a termelés
az élelmiszeriparban,
a vegyiparban
és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is.   

A visszaesés csak részben indokolható a naptárhatással, alapvetõen minden olyan ágazatnak visszaesett a teljesítménye , amelyekben korábban növekedés volt jellemzõ.

Az is kiderült kedden, hogy az ipar a második negyedévben, vagyis április és június között 3,9 százalékkal többet tett hozzá a magyar GDP-hez, mint egy évvel korábban. Ebben a három hónapban legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában emelkedett, a gép, gépi berendezés gyártása viszont visszafogta a feldolgozóipar egészének növekedését. Az építõipar továbbra is küszködik, 24 százalékkal csökkent a teljesítménye, a mezõgazdaságé viszont 13 százalékkal,  a szolgáltatásoké pedig 3,3 százalékkal nõtt.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 5,1 százalékkal növekedett, a cégek fogyasztása, azon belül is az állóeszköz-felhalmozás az uniós források elapadása miatt 20 százalékkal visszaesett.