Most a Portfolio.hu is utánajárt a dolognak, és bár a munkaerõhiány pontos mértékét illetõen eltérõ számokat kapott, abban nagyjából mindenki egyetértett, akit a lap megkérdezett, hogy nagy a baj. Olyannyira, hogy a Deloitte tanácsadó cég szerint például

vannak olyan területek, ahol egy komplett generáció hiányzik.
A nyugdíjba vonulókat sem pótolják

A 22 ezer fõs számot elterjesztõ szervezet, a Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a tavalyi kutatásuk óta még rosszabb lett a helyzet, tehát a baj valószínûleg mára még nagyobb. Bár az állami nyilvántartás szerint hivatalosan csak 500 fõs a munkaerõhiány a szektorban, az IVSZ a cégek visszajelzésére hivatkozva azt mondta a Portfoliónak, hogy nagyságrendileg nagyobb a probléma.

A 22 ezer fõs munkaerõhiányról fontos tudni, hogy ez a szám nem egységes informatikai képzettséget fed le: egy része egyetemi, másik része középfokú végzettséget jelent. Tulajdonképpen egy piramist kell elképzelni, aminek a tetején a mesterfokú és a PhD-végzettséggel rendelkezõ IT-szakemberek állnak – emeli ki a Portfolio cikke.

A munkaerõhiány legfõbb okaként az oktatást említik a szakértõk: évente néhány ezer fõ szerez informatikai végzettséget a felsõoktatásban, és körülbelül ugyanennyien más oktatási szinteken, így még az évente körülbelül 3000 nyugdíjba vonuló informatikus utánpótlására sem termel ki elég szakembert az oktatás. (Az oktatási rendszer hiányosságai miatt a cégek már maguk kénytelenek kiképezni a munkaerõt.)

Grafika: Portfolio.hu

Ezt tetézi, hogy bár az IT területen kisebb a külföldre vándorlók aránya, mint más ágazatokban (pl. az egészségügyben), jelentõs azonban a más szektorokba történõ átnyergelés. Fontos felszívópiac például a pénzügyi szektor, illetve az energetikai és telekommunikációs cégek is sok szakembert csábítanak el.

Ugyanakkor munkaerõ-szervezéssel foglalkozó cégek szerint a hiány megoldására 5-10 ezer megfelelõ szakember is elég lenne, ha a cégek hatékonyabban osztanák el az erõforrásaikat.
Bölcsészprogramozók!

A Portfolio megkérdezte a Deloitte tanácsadó céget, az NNG navigációsszoftver-fejlesztõt, az egyik legsikeresebb magyar startupnak számító Prezit és az Ericsson telekommunikációs céget a tapasztalataikról, és mindenhol azt mondták nekik, hogy problémát jelent megfelelõ informatikai szakembereket találni.

Tapasztalataik szerint például
szinte lehetetlen néhány éves tapasztalattal rendelkezõ, jól használható fejlesztõt találni;
kiélezõdik a verseny a legjobb szakemberekért;
a legnagyobb kihívás, hogy speciális tudású embereket találjanak;
a szoftverfejlesztési piacról általánosságban elmondható, hogy munkaerõhiánnyal küzd, de az analitikai és a felhõalapú megoldások fejlesztésében jártas szakemberek iránt is kiemelkedõen megugrott a kereslet;
a szektorban mûködõ minden cég érzi a hiányt, de a legnehezebb a munkavállalói szempontból kevésbé vonzó cégek helyzete, hiszen tõlük folyamatos a munkaerõ elszivárgása.

Új tendencia, hogy a munkaerõhiány miatt a cégek olyan csoportokat vonnak be az informatikai munkavégzésbe, akik korábban teljesen kirekedtek errõl a piacról, például – és most informatikai végzettségû és a más végzettségû embertársaikkal szemben elõítéletes olvasóink jól kapaszkodjanak meg székük mindkét karfájában, ha van –
bölcsészeket képeznek ki különbözõ informatikai feladatok ellátására.

A trendek abba az irányba mutatnak, hogy egyre inkább a tudás és a tanulékonyság számít, nem pedig az, hogy ki milyen tanulmányokat végzett – indokolta a tendenciát a Deloitte egyik vezetõje.

De a Prezinél is van olyan mérnök, aki korábban könyvelõként dolgozott, és férjétõl kezdett programozást tanulni, majd gyakornoki pozícióból küzdötte feljebb magát a cégnél. Hogy hogyan lesz valaki bölcsészbõl rövid idõn belül programozó, arról itt írtunk részletesen.
Külföldön biztos jobb?

A statisztikák szerint az informatikus most a negyedik legjobban fizetõ szakma Magyarországon: a havi bruttó átlagkereset 2015-ben a vezetõk körében 866 ezer, az értékesítésben 814 ezer forint volt. Az elsõ három:
1.
légiforgalmi irányító: havi bruttó 1 778 000 forint;
2.
miniszter, államtitkár, képviselõ: havi bruttó 1 238 000;
3.
tõzsde- és pénzügyi ügynök: havi bruttó 963 000 forint.

A Portfoliónak adott válaszaik alapján az NNG-nél egy pályakezdõ fejlesztõ 300 ezer nettót keres, a Deloitte-nál 280-300-ról indul a fizetés, a munkaerõ-szervezõk bruttó 250 és 2 millió forint között alkalmaznak szakembereket.

Viszont külföldön sem fenékig tejfel minden: állásközvetítõk adatai alapján bár az IT-szektorban intenzív a kelet-nyugati áramlás, azok, akik elõször vállalnak munkát nyugaton, jellemzõen „csak” a kétszeresét keresik az itthoni bérüknek, míg más szektorokban négy-ötszörös is lehet a különbség. Mivel Nyugat-Európa legtöbb városában drágább az élet, mint Magyarországon, ezért a megtakarítható vagy szabadon elkölthetõ keresetük ennél kisebb arányban növekszik.

Más a helyzet a nagyobb tapasztalattal rendelkezõknél, illetve határozott idejû projektmunkával is jól lehet keresni, akár napi 110 ezer forintot is. Hogy a magyarok miért keresnek kevesebbet, mint a nyugatiak, arról itt írtunk hosszabban.