A németek már így is messze a legnagyobb nettó befizetõk az unióban, éves szinten nagyságrendileg 15 milliárd euróval többet tesznek be a közös kasszába, mint amennyit kivesznek belõle. A britek viszont tavaly a második legnagyobb befizetõk voltak, és ha kiesnek,  pótolni kell majd ezt a 12,7 milliárd eurós összeget (tavalyelõtt egyébként csak 5 milliárd eurót tett bele a kasszába London).

A kiesõ összeg oroszlánrésze pedig a németekre hárul majd. Ugyanakkor ez a szám azért nincs kõbe vésve, például nem számol azzal, hogy az EU büdzséjének mérlegfõösszegei megváltoznának a brit kilépéssel, ami azért korántsem biztos. Már csak azért sem, mert a német pénzügyminisztérium korábban már készített egy reformtervet, ami arról szól, hogy a brexit esetén leépítenék az Európai Bizottság bürokráciáját.

De egyelõre a probléma már csak azért is távolinak tûnik, mert a britek még be sem adták a kilépési kérelmet, és onnantól kezdve még két évük lesz kilépni. Az unió most érvényes pénzügyi kerete 2020-ig tart, onnantól amúgy is új büdzsé jön majd.