Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbb az uniós pénzügyminiszterek találkozóján már EU-s megoldást sürgetett a Google, a Facebook és társaik megadóztatására, és az új adótörvényt is pont azért szigorították, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatékonyabban tudjon fellépni az online multikkal szemben. Azonban a NAV még ennek ellenére sem hajlandó elárulni az Index kérdésére, hogy mennyi reklámadót nem tudtak tavaly beszedni a netes cégektõl.

Fotó: Mark Wilson

Már csak azért is fontos és aktuális lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést, mert az, hogy a magyar nemzetgazdasági miniszter uniós megoldás szükségességérõl beszél, megerõsítheti korábbi sejtésünket.

Amikor tavasszal kiderült, hogy az új adótörvény lehetõséget ad a magyar államnak, hogy rommá bírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, azt írtuk: bár a bírság mértéke jól hangzik, valójában eddig is lett volna lehetõsége az államnak büntetnie a cégeket, és valójában inkább van szó látszatintézkedésrõl, mint valami olyasmirõl, ami komoly változást hozhat.
Márpedig a Google és a Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben közhelyszámba megy, hogy ez után nem igazán fizetnek adót.
Mi ez a nagy szigor?

Az új adótörvény tervezete alapján elsõ körben 10 millió forintot kellene fizetniük a netes cégeknek, ha úgy jelenik meg az oldalukon reklám, hogy Magyarországon nincsenek adózóként nyilvántartva, azaz a reklám közzététele után 15 napon belül nem jelentkeznek be az adóhatóságnál.

Az új adótörvény a reklám közzétételérõl szóló nyilatkozatot elmulasztókat is kemény szankcióknak veti alá.
Az elsõ felszólítást követõen 500 ezer forint a bírság,
ha viszont a reklámközzétevõ ugyanazon megrendelõnek ismét nem adja ki a nyilatkozatot, akkor a bírság már 10 millió forint.
A bírság mindaddig kiszabható, amíg a kiszabott bírságok összesített összege az 1 milliárd forint nem haladja meg.
A tervezet szerint a be nem jelentkezõ, így értelemszerûen bevallást sem adó adózónak nem csak mulasztási bírságot, hanem 3 milliárd forint adót is fizetnie kell.
Ez alapján pedig az látszik, hogy a Google-re, és a Facebookra hegyezték ki a törvénymódosítást. Arról, hogy ezzel mi lehet a baj, itt írtunk részletesebben.

Ez a hazai cégekkel szemben különösen igazságtalan, hiszen a magyar cégeket utoléri a NAV, tehát a helyzet még a versenyt is torzítja.

Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésbõl egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.

Abból, hogy Varga Mihály arról beszélt, hogy uniós szinten kéne kezelni a problémát, arra következtethetünk, hogy a kormány sem elégedett a jelenlegi helyzettel.
Cégek magyar adószám nélkül

Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerû. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevõjének (pl. Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelõnek is kötelezõ megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevõk nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.

„A tavalyi módosítás után már ez alól kivételt jelent az, hogy a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott errõl nyilatkozatot. Az adó bevezetésétõl kezdve a Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezõen nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám” – magyarázta Fekete Zoltán Titusz, az RSM adómenedzsere az Index kérdésére még tavasszal.

Ennek elmaradása tavaly nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetõknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.

Fotó: Ed Ou

Azzal, hogy a reklámok megrendelõit is adókötelessé tették, valószínûleg azt akarták ösztönözni, hogy a cégek érjék el valahogy, hogy a közzétevõ ismerje el, hogy adót kell fizetnie. A külföldi közzétevõk viszont nem adnak nyilatkozatot, ezért tavaly január óta az adóhatóságnál gyûlnek a megrendelõk jelentései arról, hogy a Google és a Facebook mennyi adót nem fizetett be.
Nagyon titkolózik a NAV

Augusztus elején azt a kérdést tettük fel a NAV-nak közérdekû adatigénylésünkben, hogy a 2015-ben reklámközzétételt megrendelõ adóalanyok által tett bejelentésekbõl következõ adótartozásból mennyi adót hajtott be 2016. augusztus 11-ig, tehát a közérdekû adatigénylésünk benyújtásáig az adóhatóság. A választ annak ellenére is várjuk még, hogy a határidõ lejárta óta többször is megkerestük az adóhatóság sajtóosztályát, ahonnan egyelõre még mindig csak ígéreteket kaptunk a válaszra vonatkozóan.

A "reklámközzétételt megrendelõ adóalanyok által tett bejelentésekbõl következõ adótartozás" szókapcsolat önmagában elég rosszul hangzik, de mégis fontos dologról van szó, hiszen a bejelentõs rendszert pontosan azért hozták létre, hogy az adóhatóság legalább számon tudja tartani, hogy a nagy techmultik mennyi reklámadót nem fizetnek be az országban a magyar megrendelõktõl kapott reklámbevételeik után.
Hogy jött ki az adókötelezettség összege?

A 2015-ben lejelentett reklámok értékét a jelentõ cégek nem minden esetben forintban adták meg, ezért az euróban, dollárban és fontban megadott összeget az MNB 2015-re vonatkozó átlagárfolyamai alapján váltottuk forintra, hogy látható legyen, hogy az adóhatóságnak mennyi adót kell ez alapján begyûjtenie.

Eddig mindössze annyit tudunk, hogy:
2015-ben a cégek mindössze 949 olyan reklámvételt jelentettek le, amibõl magyar adószámmal nem rendelkezõ oldalaknak keletkezett adókötelezettsége.
összesen 16 ilyen oldalon jelentettek meg reklámokat, csaknem 12 milliárd forint értékben

De hogy ebbõl pontosan mennyi befizetési kötelezettség keletkezett, abból mennyit sikerült behajtatni, és egyáltalán, reális-e a lejelentett 12 milliárd forintos forgalom, azt nem tudni, korábbi becslések mindenesetre ennél többrõl szóltak.

Varga Mihály Pozsonyban
Fotó: Krizsán Csaba
Egyre fontosabb lenne, hogy a multik befizessék a reklámadót

A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194,37 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189,05 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenõ reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56,2 milliárd forintba kerültek a hirdetõknek.

Ahogy az az ábrán is látszik, az elmúlt években a netes hirdetések esetén a globális szereplõk, mint a Facebook és a Google eléggé megerõsödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 49,8 százalékra nõtt.


A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették elõször a hatásukat, és ezek a változások a már említett okok miatt is a külföldieket hozzák elõnybe a magyar piaci szereplõkkel szemben.

Ezért van az, hogy miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nõtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar piaci szereplõknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben kerülnek az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.