A Magyar Nemzet megpróbálta kiperelni az adatot az Államadósság Kezelõ Központtól (ÁKK), ám az ÁKK a tárgyalás elsõ napján arra hivatkozott, hogy értékpapírtitkot sértene, ha kiadná az adatot. A központ jogászának érvelése szerint ugyanis a parlament gazdasági bizottsága által kiválasztott
közvetítõcégek nem forgalmazónak, hanem befektetõnek számítanak, még ha a letelepedési engedélyért befizetõ gazdasági bevándorlók bízzák is meg a cégeket.

Ez a Magyar Nemzet szerint furcsa érvelés, mert bár igaz, hogy a bevándorolni vágyó külföldiek nem kapják kézhez az államkötvényüket, de a közvetítõk az õ tõkéjükbõl vásárolják meg azokat, vagyis nem a saját pénzüket fektetik be, hanem a megbízóikét.

Ráadásul mivel a letelepedési kötvényeket csak néhány kiválasztott cég forgalmazhatja, amelyeknek nincs is versenytársuk a saját regionális piacukon, ezért a kötvénykibocsátásnak zártkörû forgalomba hozatalnak kellene minõsülnie. Erre pedig nem vonatkozik az értékpapírtörvény, amely így nem is akadályozná, hogy kiadják, mekkora forgalmat generáltak az egyes közvetítõcégek. A per novemberben folytatódik.

Szeptember 18-ig 2807 külföldi kapott letelepedési engedélyt cserébe azért, mert közvetítõkön keresztül jegyzett letelepedési államkötvényt; az ÁKK szeptember 30-ig ennél másfélszer több, 3973 ilyen papírt bocsátott ki.

Az eltérés mögött az állhat, hogy más konstrukciókhoz képest egyre nõ az a haszon, amit a letelepedési kötvényeken el lehet érni. A hozam ugyan a program 2013 tavaszi indulása óta változatlan, de közben a piaci hozamok jelentõsen estek, így a letelepedési kötvény most négyszer többet fizetnek a piaci átlagnál.

A többlethozam viszont nem a vásárlókat, hanem az egy kivételével offshore-országokban bejegyzett közvetítõket illeti meg. Ezek az ÁKK-tól kedvezményes áron jegyzik le a kötvényt (a 300 ezer eurós össznévértékû csomagot 271 ezerért), de azt nem tudni, pontosan milyen árfolyamon adják tovább ügyfeleiknek – és ezt az információt ÁKK sem hajlandó elárulni.