Vlagyimir Putyin az Isztambulban hétfõn megkezdõdött 23. Energia Világkongresszuson tartott felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben az egyetlen helyes döntés a kõolajkitermelés korlátozása, sõt csökkentése, ha fenn akarják tartani az olajpiac stabilitását.

Oroszország ezért támogatja a nemzetközi olajkartell, azaz a Kõolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) megállapodását, amelynek alapján napi 32,5-33 millió hordóra fogják korlátozni a termelést a jelenlegi, becslések szerint 33,24 millió hordós napi szintrõl - mondta az orosz elnök.

Hogy mi ez az egész, arról itt írtunk részletesen.

Az olaj világpiaci ára emelkedésnek indult a nap második felében annak nyomán, hogy a hírügynökségek megszellõztették a várható orosz bejelentést. A New York-i tõzsde nyitásával egy idõben az északi-tengeri Brent könnyûolaj decemberi szállításra hordónként (159 liter) 52,78 dollárba került, 1,64 százalékkal nõtt az ára. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyûolajfajta novemberi szállításra hordónként 1,69 százalékkal 50,65 dollárra drágult.

Háled ben Abdel al-Faleh, Szaúd-Arábia energetikai, ipari és bányászati minisztere az isztambuli nemzetközi tanácskozást megnyitó beszédében annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az OPEC-tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk tevékenységüket az olajpiac stabilizálásának érdekében. A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy nem várható drámai fordulat, csak nagyon enyhe kiigazítás. Várakozásai szerint a kõolaj világpiaci ára már akár októberben, de legkésõbb az év végére eléri a 60 dollárt hordónként.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezérigazgatója újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy az olajpiac a termelõk beavatkozása nélkül is egyensúlyba kerülhet jövõre. Ha viszont az olajkitermelõ országok közös intézkedéseket tesznek, a piac kiegyensúlyozódása felgyorsulhat.

A tanácskozást rendezõ Energia Világtanács legfrissebb jelentése szerint a világ egy fõre jutó energiaigénye már 2030-ra eléri csúcspontját, majd csökkenésnek indul, köszönhetõen a technológiai fejlõdésnek, a kormányzati energetikai politikáknak és a gazdasági növekedés lassulásának.

A szakértõk által felvázolt három jövõkép mindegyikében közös, hogy megváltozik az energiafogyasztás modellje, és miközben az elektromos áram iránti kereslet 2060-ra megduplázódik, a fosszilis üzemanyagok használata erõsen csökken. A legnagyobb mértékben a nap- és a szélenergia tör elõre: az áramtermelésben a jelenlegi 4 százalékról 20 és 39 százalék közé emelkedhet részaránya.