Magyarország összes, köz- és magánterületen lévõ óriásplakátjának mennie kell,

majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretû plakátot.

Lennének persze kivételek, amelyek egy-egy cégnek kedveznek igazán. A többiek, köztük a kormány köreiben most már igazán nem kedvelt Simicska-cégek viszont teljesen elveszíthetik az üzletüket az új szabály miatt, ami nagyjából azt csinálná a plakátokkal, mint amit anno a kormány már végig vitt a trafikokkal.
Túl nagy a reklámzaj

Az Index birtokába került tervezet – amelyrõl nem derül ki, melyik minisztériumban készülhetett –, városképvédelmi intézkedésekre, konkrétan az óriásplakátok okozta vizuális környezetszennyezésre, és az alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való alapjogra hivatkozva akarja megszüntetni a reklámzajt. A tervezet indoklása szerint a mostani városkép „zsúfolt és áttekinthetetlen” a sok óriásplakáttól, ehelyett viszont tiszta városképre van szükség.

Ehhez pedig jelentõsen csökkenteni kell „a közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy közterületrõl látható módon magántulajdonban álló ingatlanon, ingóságon elhelyezett reklámok” számát. A dokumentum nemzetközi, elsõsorban német és francia példákkal alá is támasztja azt, hogy miért kell betiltani az összes óriásplakátot, bár ezek egyikében sem egy olyan huszárvágással szabályozták a reklámzajt, ahogy azt a kormány tervezi.

Fotó: Nagy Attila Károly

A javaslat értelmében
a jövõben reklámhordozó reklám felülete nem lehet nagyobb mint 9 négyzetméter;
hirdetõoszlopokat csak közmûvelõdési céllal lehet használni, más reklámot nem lehet ilyenekre tenni;
reklámhordozóként csak utcabútorokat lehet alkalmazni,
ragasztani plakátot pedig egyáltalán nem lehet.

Ez azt jelenti, hogy le kell szerelni az összes óriásplakátot, mert azokon a reklám egyrészt nagyobb, mint 9 négyzetméter (inkább 12, míg maga az óriásplakát teste 14 négyzetméteres), ráadásul ezekre ragasztják a plakátokat. Ilyenbõl a piacot ismerõ forrásaink szerint jelenleg 25-30 ezer van Magyarországon, amin nagyjából 7-8 plakátcég osztozik. Az óriásplakátok több mint 90 százaléka magánterületen van, amit a tervezet teljesen betiltana, pontosabban speciális önkormányzati engedélyhez kötne.

Közterületen pedig a kormány az önkormányzatokra bízná, hogy hová enged nem nagy és nem ragasztós reklámokat tenni. Az önkormányzatoknak mindenkivel szerzõdést kellene bontania, majd egy városkép rendeletben kijelölni, hogy hol lehet reklámozni, és koncessziós eljárásban kiválasztani, hogy melyik cég teheti ki a reklámhordozóikat. A szakmabeliek viszont attól tartanak, hogy így csak azok a cégek tehetnek majd ki közterületre reklámhordozót, amelyeket a Fidesz segíteni szeretne.
Van, akinek van kegyelem, Simicskának nincs

Bár a rendelkezés minden, óriásplakátokat birtokló és azokat kiadó cégnek óriási károkat okoz majd, a javaslatba foglalt kivételek azért pár cég megmaradását biztosítják. A legtöbb óriásplakátja Magyarországon ma a JCDecaux nevû francia multicégnek van, amely a kormány plakátkampányán is éppen ezért elég szépen keresett, így elvileg nekik lenne a legrosszabb, ha a nagyjából 8000 plakátját le kellene szerelni.

Fotó: Bõdey János

Viszont ennek a cégnek van a legtöbb utcabútora és arra kihelyezett hirdetése. Ilyenek például a villamos és buszmegállókban kihelyezett hirdetések, amelyek a JCDecaux tulajdonában vannak. Mivel a jövõben csak ilyeneken lehet majd hirdetni, azzal a technológiával, ezért ez valamennyire kárpótolja a céget azért, hogy elveszíti a plakátjait, még ha ez a kárpótlás nem sokkal több az életben hagyásnál.

A tervezet nem tiltja be a villanyoszlopokról lógó hirdetéseket sem, ilyen reklámokat kirakni viszont
egy cégnek, az ESMA Zrt.-nek van joga – ebbe a cégbe 2015-ben szállt be az agrár- és építõiparban egyre több lehetõséget kapó, Orbán Viktorral jóban lévõ Garancsi István.

Érdekesség, hogy ezeket a reklámokat 2012-ben betiltotta a parlament, mondván, hogy elvonják az autósok figyelmét. Miután viszont Garancsi beszállt a cégbe, már nem érdekelte annyira a képviselõket, hogy milyen reklám lóg bele a sofõrök látóterébe, és feloldották a tiltást.

Az új szabályok viszont végleg rendeznék azt a harcot, ami a Simicska-Orbán szakítás után a Publimont hirdetõoszlopai körül zajlott. Ezeket a fõváros megpróbálta kiszereltetni, amelyeket Simicskáék elõször kopasz biztonsági õrökkel védtek, majd a bíróság kimondta, hogy azokat a fõváros nem távolíthatja el. A kormány viszont a hirdetõoszlopok betiltásával végig csinálja azt, amire Tarlósék nem voltak képesek, és végleg becsukja Simicska egyik fontos üzletét.

Fotó: Bõdey János
Egy-kettõre törvény lehet

A kormány a tervezetben szereplõ ütemterv szerint már október végén vagy november elején hatályba is lépne az új reklámozási szabályokat lejegyzõ törvény, 2017. november 30-tól pedig már egyáltalán nem lehetne a régi szabályok szerint reklámozni. A következõ egy évben pedig az önkormányzatoknak kellene felmondaniuk a szerzõdéseiket (7 hónapos határidõvel), rendeletbe foglalni, hogy hol is lehet reklámozni.

A plakátcégeknek 2017. december 1-ig kellene leszerelniük a plakáthelyeiket. Ezt a cégeknek saját költségen kell megcsinálniuk, a felmondott szerzõdésekért viszont kártalanítanák õket. Ennek összege attól függ, hogy mennyi idõ lett volna még hátra a szerzõdésbõl, de kártalanítást legfeljebb egy évre fizetne az állam, amely ezt nagyvonalúan átvállalná az önkormányzatoktól.

Érdekes része a tervezetnek, hogy abban le van írva, hogy a kormány a a jogszabályok elõkészítésében való társadalmi részvételrõl szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (1) bekezdés értelmében
nem akar egyeztetni a törvényrõl a társadalommal,

A 46 oldalas, szeptember 30-i keltezésû dokumentum – ami tehát akkor készült, amikor az óriásplakátok még tele voltak a kormány menekültellenes plakátjaival – mégis kiszivárgott.

Bár elsõre a tisztább városkép ígéretének még akár örülhetnénk is, a tervezett beavatkozás nagyon drasztikusnak tûnik, és egyéb szándékok is sejthetõk a háttérben. Azok a piaci szereplõk, akik olvasták, és akikkel beszélni tudtunk, úgy vélik, a kormány teljesen legyalulhatja a köztéri reklámpiacot, bedarál egy egész iparágat. A változás ugyanis nemcsak azokat a cégeket lehetetleníti el, amelyekre nem érvényes valamelyik kivétel, nagy ütés lesz a nyomdáknak, reklámragasztóknak, hasonló cégeknek, amelyek most úgy 10 ezer embernek adhatnak munkát.

Nem is beszélve azokról a tulajdonosokról, akiknek a magánterületén az óriásplakátok most állnak, és akiknek ezekért bérleti díjat fizetnek a cégek. Bevételkiesés lesz emellett az önkormányzatoknak is, az új rendszerben pedig messze nem lehet majd annyi köztéri reklámot kitenni, mint most lehet.

Fotó: Nagy Attila Károly

A szakmabeliek úgy látják, hogy a szabályozás célja elsõsorban csak az, hogy végleg kirúgják Simicska Lajos alól a köztéri reklámüzletet. A fürdõvízzel viszont a gyereket is kiöntik, mert a pusztítás messze túlmutat majd a Simicska-érdekeltségeken. A másik lehetõség a forrásaink szerint az, hogy
valamelyik kormányközeli üzletember olcsón szeretné bevásárolni magát az óriásplakát-piacra,

a következõ egy évben megvéve a gyakorlatilag már értéktelen cégeket. A parlament aztán hirtelen meggondolhatja magát reklámszennyezés ügyben és visszavonhatja a plakáttörvényt, ahogy tette ezt korábban a villanyoszlopokról lógó kandeláber-hirdetésekkel kedvéért.

Az ügyben megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, egyelõre nem kaptunk választ.