Az akadémia indoklása szerint " a szerzõdések nélkülözhetetlen részei egy modern társadalom mûködésének", Hart és Holmström munkája pedig "fény derít arra, hogy a szerzõdések hogyan segítenek kezelni az eltérõ érdekeket", illetve az ezekbõl fakadó ellentéteket. Ezáltal pedig hozzájárultak ahhoz is, hogy jobban megértsük a szerzõdések mûködését, és jobb szerzõdéseket tudjunk kötni.

BREAKING 2016 Prize in Economic Sci. to Oliver Hart @Harvard & Bengt Holmström @MIT “for their contributions to contract theory” #NobelPrize pic.twitter.com/xosZ27WVee
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 10, 2016

A finn állampolgárságú, de az amerikai MIT-n kutató Holmström elsõsorban a munkaszerzõdésekkel, azon belül is a részvényesek és vezérigazgatók közötti kontraktusokkal foglalkozik. Amelyek elmondása szerint túl bonyolultak, bár kutatása teljessége ennél azért valamivel összetettebb megállapításokra jut.

A szomszédos Harvard közgazdásza, Hart pedig az kutatja, hogy az egyes közszolgáltatók, illetve alapvetõ szolgáltatásokat nyújtó intézmények, például a kórházak, iskolák, börtönök jobb kézben vannak-e az államnál vagy magánvállalatoknál. De nemcsak a tulajdonosi kört, hanem azt is vizsgálja, hogy jobb-e, ha ezekben az intézményekben fix fizetést kapnak a dolgozók, esetleg teljesítményük alapján kellene fizetni õket.

4:40-kor keltem, és azon gondolkoztam, hogy vajon túl késõn van-e már ahhoz, hogy idén megkapjam a Nobelt, de aztán szerencsére megcsörrent a telefon

– nyilatkozta Hart, akit ezek szerint nem igazán ért meglepetésként a dolog. Bengt Holmström viszont azt mondta, õt meglepte a dolog, még ha kollégái esélyesnek is tartották.