A jogi szakvélemény emiatt arra a következtetésre jut, hogy az MNB a mûködéssel kapcsolatos szabálytalanságokból fakadóan, egyes adatok és a részletes tevékenység ismeretének hiányában nem képes ellenõrizni, jogszerûen mûködnek-e az alapítványok. Vagyis nem tudni, szabályosan kezelik-e a nekik juttatott mintegy 270 milliárd forintot – írja a lap.

Ez amellett, hogy rengeteg közpénz felügyelet nélküli elköltését teszi lehetõvé, már csak azért is komoly aggályokat vet fel, mert az MNB egyben a pénzügyi felügyelet is. Azaz ahhoz képest, hogy a jegybank felel a magyar pénzügyi élet tisztaságáért, még arra sem képes, hogy szabályosan mûködõ alapítványokat hozzon létre.

Az errõl szóló dokumentumot viszont sem a jegybank, sem az egyébként az õket érintõ ügyekben intenzíven kommunikáló alapítványok nem verik nagy dobra. A dokumentum ugyanis csupán korlátozottan nyilvános: csak a bizottság irodájában lehet megtekinteni.

A több mint száz oldalas jelentés a hiányosságok között említi, hogy:
Bár kötelezõ lett volna, a hat alapítvány egyike sem tett eleget határidõre 2013. és 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségének az alapító MNB felé. Késõbb is csak két alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae küldte el jelentését.
Az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak. Ezért megfontolásra javasolják, hogy elõzetes jóváhagyásra kötelezzék a kuratóriumokat bizonyos döntések esetén.
Miután a felügyelõbizottság nem vizsgálhatja az alapítványi gazdálkodást, a Magyar Nemzeti Bank csak utólag értesülhet az esetleges vagyonvesztésrõl, s így csak késõn fordulhat az ügyészséghez a problémás ügyekben.
Ezek miatt pedig kétséges az alapítványok jogszerû mûködése, ami komoly kockázatokat jelent az MNB számára.

Ez alapján egyébként elég meglepõen hat, hogy a szeptember végén nyilvánosságra került felügyelõbizottsági vizsgálat mégsem igazán talált hibát az alapítványok mûködésében. Bár a Magyar Nemzet szerint ezt az magyarázhatja, hogy egyetlen ellenzéki tagja volt a vizsgálóbizottságnak, mégpedig a jobbikos Nyikos László.

A felügyelõbizottság vizsgálata – akárcsak a jegybanki vezetés – arra jutott, hogy az MNB feladataival és elsõdleges céljával összhangban hozhat létre alapítványokat, tehát ezek a lépések jogszerûek voltak. Ugyanakkor a Közbeszerzési Döntõbizottság 84 millióra bírságolta az alapítványokat, amiért nem írtak ki közbeszerzéseket a közpénzbõl finanszírozott beszerzéseikre.
Papcsák: Nem is így v

Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõbizottságának elnöke közleményt adott ki a Nemzet cikkére reagálva, amiben tagadja az állításokat.

Szerinte az szándékos félreértelmezés, és az FB vizsgálati záródokumentuma semmiféle jogszabálysértést nem talált. Ezt egyébként nem is írta a Magyar Nemzet, sõt õk is azt írták, hogy a felügyelõbizottság mindent rendben talált.

Emellett viszont Papcsák azt is állítja, hogy a jogi szakvélemény sem állapította meg azt, amit a Magyar Nemzet kiolvasott belõle. Ezt viszont sajnos nem tudjuk most ellenõrizni, mivel a jogi szakvélemény, mint azt cikkünkben említettük is, csak korlátozottan nyilvános.