Oroszország és az EU az ukrán válság révén kerültek szembe egymással: a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, valamint hal- és húsfélék beviteli tilalma legalább 2017 végéig marad érvényben. Vlagyimir Putyin Kína személyében értékes partnerre talált a helyzet megoldásában, ugyanis egy orosz és kínai befektetõkbõl álló társáság 2015 nyarán nekilátott a világ legnagyobb tehenészetének megépítésébe.

Egy 160 millió dolláros beruházás révén 100 ezer szarvasmarhát befogadni képes megafarm jön létre Mudancsiang város közelében, a takarmány elõállítását pedig 115 ezer hektárnyi földterületen végzik majd (elsõsorban Oroszországban), amit további 200 ezer hektárral egészítenek ki, ha gõzerõvel beindul a termelés. Az orosz és kínai befektetõkbõl álló társaság a következõ ötven évben még legalább 450 millió dollárt szeretne a projektre fordítani. A kezelésükben álló földterület nagysága bizonyos források szerint már most eléri a 9 millió hektárt.

Az épülõfélben lévõ óriásfarm évente 800 millió liter tej elõállítására lesz képes (ez a magyarországi termelés nagyjából felével megegyezõ), amibõl például 100 ezer tonna sajt készíthetõ, vagyis idõvel valóban szükségtelenné válhat az uniós export Oroszországba.

Az Agrárszektor szerin az ambiciózus projekt elsõ része 2018-ban zárul, és ha kedvezõek lesznek a tapasztalatok, a kínaiak az eddigiekhez hasonló intenzitással folytatják majd a fejlesztést. Nem elhanyagolható ugyanakkor a tervek környezeti hatása sem, egy új tanulmány szerint ugyanis már egy 2500-as állományú tehenészet is olyan mértékû szennyezést produkál évente, mint egy 400 ezres nagyváros. 100 ezer szarvasmarha tehát olyan nyomot fog majd hagyni környezetén, mint egy 16 milliós metropolisz.