Ez pedig eléggé ellentmond a legutóbb Csepreghy Nándor által hangoztatott bürokráciacsökkentésnek. A Miniszterelnökség államtitkára ugyanis 100 ezer embert akar kirúgatni a közszférából, bár ez a piaci munkaerõhiányon nem segítene, és a Policy Agenda szerint egyébként egy ilyen nagyra hizlalt államszervezetben nem is lenne kivitelezhetõ, önmagában ugyanis a párhuzamosságok felszámolásával messze nem lehetne ennyi munkahelyet "megspórolni".

A költségvetési zárszámadás szerint tavaly 560 ezer embert foglalkoztattak a költségvetési szervek, ez a szám 2010-ben még csak 251 ezer volt. Ez persze abból a szempontból félrevezetõ szám, hogy az utóbbi években a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentõs része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része, ami változásokat hozott a létszámadatokban is. 

Ettõl függetlenül az egyértelmû, hogy az évtizedek óta hirdetett bürokráciacsökkentés nem jött össze, hiszen a közszolgák száma évrõl-évre nõ. Ha pedig azt nézzük, hogy hányan dolgoznak a költségvetési szerveknél és az önkormányzatoknál összesen, akkor a Policy Agenda szerint 17 százalékos növekedés mutatható ki a foglalkoztatási létszámban 2008 óta.

Az egy fõre esõ bérek viszont nagyjából a válság óta nem változtak érdemben, tehát a több pénz nem elsõsorban a nagyobb bérekre, hanem a dolgozói létszám növelésére megy el.

A kutatásból az is kiderül, hogy elég sokan vannak a vezetõk és számuk folyamatosan nõ az állami szférában. 2010-ben ugyanis még csak 12,5 ezren voltak vezetõi pozícióban, mára 19 ezren. A teljes bérezésük költsége pedig 69 milliárdról 110 milliárdra nõtt.