Mennyi pénzt ad az OTP Felcsútnak? És mondjuk a Mészáros és Mészáros Kft. a Nemcsák Károly-féle József Attila Színháznak? Vagy filmgyártásra?

Na ez az, amit valószínû az életben nem fogunk megtudni ezentúl a kedden elfogadott, adókedvezmények titkosításáról szóló törvény miatt.
Csakhogy ezt eddig sem tudtuk.

A TAO-pénzek titkosításaként elhíresült törvény, amit tévedésbõl az MSZP is megszavazott, különleges intézkedés abból a szempontból, hogy érdemben nem fogunk kevesebbet megtudni a pénzmozgásokról, mint eddig. Ha gyorsan össze kell foglalni, akkor a lényege az, hogy az összesített adatok továbbra is megismerhetõk lesznek, de az, hogy egy konkrét cég mennyit adott egy konkrét fociklubnak vagy színháznak, az nem.

A törvény indokolása úgy foglalja össze, hogy "például a kultúra támogatása kapcsán a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által egy meghatározott szervezetnek az adóévben nyújtott támogatási összeg, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összeg az adótitokra vonatkozó védelemben részesül".
Vagyis marad az eddigi gyakorlat.

A kormány 2015 januárjában módosította a sporttörvényt, amely a sportszervezeteket már csak összesített adatszolgáltatásokra kötelezi. És hiába próbálkozott a magyar sajtó, nem nagyon sikerült eddig sem konkrétumokat megtudni a cégek és a támogatottak viszonyáról. Nézzék csak például ezt a cikket, aminek már a címe is az, hogy "Teljes homály, mit csinálnak a tao-milliárdokkal". Vagy ezt a nyomozásunkat, amiben megpróbáltuk kideríteni, hogyan gazdálkodnak a fociklubok.

Ebben a bejelentésben például ott van, hogy a Mol kétmilliárd tao-pénzt ad a magyar focinak, de hogy melyik csapatnak mennyi jut ebbõl, az nem. A másik oldalról: a Felcsút közli (pdf), hogy összesen mennyit kapott, de hogy kiktõl, azt nem. Itt pedig óriási excel-táblák vannak (zip) a támogatásokról, de olyan adat, amit most titkosítanak, nincs köztük. A kulturális tao-pénzek részleteinek pedig gyors keresésünk alapján nem is nagyon próbált utánamenni a média, annyira érdektelen. A sportcélú taóra egyébként idén 65-70, jövõre a tervek szerint 80-90 milliárd jut.

De akkor mire jó ez az egész, és miért volt ilyen sürgõs? Összeszedtünk pár forgatókönyvet:
1.
Elképzelhetõ, hogy valaki egy óriási és részletes közadatkérési pert indított a TAO-ügyekben, és a magyar bíróságot ismerve a kormány tart az ítélettõl, úgyhogy gyorsan lefedezi magát. Az Átlátszó is a perek ellehetetlenítésérõl ír egyébként, a törvény vitájában a Jobbik is felvetette ezt, Szél Bernadett pedig egy NGM elleni konkrét perérõl beszélt, amiben kimondták, hogy az adókedvezmények közpénznek minõsülnek. Ebben viszont az a logikai bukfenc, hogy akkor az adótitokká nyilvánítás sem védi meg az adatokat.
2.
Vagy lehet, hogy nemsokára feltûnõen sok pénz fog megjelenni feltûnõen lepusztult vidéki sportkluboknál, és így akar a kormány elébe menni a nyomozásoknak, hogy miért és kitõl kapott egy fideszes vezetésû kisváros focipályának álcázott libalegelõje milliárdokat. Vagy egy koncertszervezõ, esetleg egy érdektelen zenekar.
3.
Burány Sándor MSZP-s politikus a tervezet vitájában azt mondta, lehet, hogy a támogatásért cserébe egyes cégek még több állami támogatást, megrendelést kapnak, a tervezet pedig megakadályozza, hogy ilyen után nyomozzon valaki.
4.
Most van egy olyan szabály, hogy a támogatást adó nem kaphat a pénzéért cserébe hirdetési felületet. Így viszont ezt még perekkel is lehetetlen lesz ellenõrizni, és a titkosítás utat nyit a kreatív megoldásoknak, amikkel mindenki jól jár.
5.
És van még két dolog, amit érdemes megjegyezni. Egyrészt beemelték a 2024-es budapesti olimpia támogatását is a tao-ba, azaz most ezzel titkosítják, mely cégek adományoznak erre a célra. Aztán jövõre jön egy olyan adószabály, amit nagyjából mûemlékfelújítási TAO-ként lehet összefoglalni. Helyi vagy mûemléki védettségû épületek karbantartására és felújítására igénybe vehetõ társasági adókedvezmény jelent. Az is igénybe veheti, aki bérlõként vagy vagyonkezelõként pénzt ajánl fel az épület felújítására. Márpedig mûemléki vonalon mostanában Tiborcz és az MNB is aktív.
6.
A kormánypártok pedig azzal érveltek, hogy pusztán megvédik az adományozó cégeket a politikai támadásoktól. Ez egyébként simán lehet igaz, és akkor benne lehet akkor a 2., 3. és 5.-ös pont is.

Szavazza meg alább, hogy melyik forgatókönyv a valószínû, és ha esetleg lát még lehetséges okokat, vagy írja meg a szerzõnek.