Egyetemista barátnõ, luxuskecó

A jegybank elnöke körül továbbra is áll a bál, bár az a veszély nem fenyeget, hogy ennek politikai közvetkezményei is lesznek. A héten kiderült, hogy Matolcsy György a Bankszövetség és az Unicredit bank elnökének, Patai Mihálynak a Várnegyedben található luxuslakását használja .

Matolcsy György
Fotó: Illyés Tibor

Ez felveti az összeférhetetlenség gyanúját, hiszen a jegybank egyik fõ feladata a magyarországi bankok, így például a Unicredit felügyelete. Vagyis nem tûnik megnyugtatónak, ha az MNB-elnök le van kötelezve valakinek, akit a szervezetnek elfogulatlanul kellene vizsgálnia. A hír napvilágra kerülése óta sem Matolcsy, sem Patai nem válaszolt a lakással kapcsolatos kérdésekre, így azt sem tudjuk, mióta használja a jegybankelnök és fizet-e érte.

Az is most derült ki, hogy Vajda Zita és Matolcsy viszonya régebb óta tarthat, mint amit eddig el akartak velünk hitetni: az akkor még gazdasági miniszterként tevékenykedõ jegybankelnök felbukkant barátnõjének diplomaosztóján 2010-ben, amirõl kép is készült. Ez azért érdekes, mert nem mindegy, hogy Vajda Matolcsyval való ismeretsége miatt került-e az NGM-be, majd onnan Matolcsyval együtt a jegybankba, vagy szakmai érdemei miatt, ahogyan õk állítják.

Mind a két cikk eredetileg Népszabadságban jelent meg Rogán Anal helikopteres botrányával együtt. Minden jel arra mutat, hogy ezek voltak az utolsó sztorik, amiket a lap felgöngyölített, szombaton ugyanis váratlanul felfüggesztették a kiadását, a drasztikus, dolgozókat és olvasóikat is meglepõ eljárás mögött nehéz lenne pusztán gazdasági indokokat feltételezni.
Teljesen felforgatnák Újbudát

Nagyszabású építkezések indulhatnak Újbudán a közeljövõben: a Futureal csoport gigantikus plázát építene az Etele térre, a kormány pedig vagy szuperkórházat, vagy sportcsarnokot látna szívesen szintén ugyanazon a környéken.

Az 53 ezer négyzetmétresre tervezett bevásárlóközpontban a tervek szerint a boltok mellett multiplex mozi, éttermek, tetõterasz és kalandpark is helyet kap majd. 2400 jármû befogadására alkalmas P+R parkolót is terveznek építeni, és napi 40 ezer vásárlóra számítanak a 2019-re tervezett nyitás után.

A kormány még variál, mit építene Kelenföldre. Egy ideje azt pletykálták, ide tervezik az új budapesti szuperkórházat, most azonban új ötlet került elõ: egy BME-s tanulmány szerint Kelenföld fontos gócpont lehetne egy esetleges 2024-es budapesti olimpia idején, ideiglenes csarnokot lehetne kialakítani, amelyben a röplabdázás kerülne fõszerepbe.

És hasonló szerepet tölt be Kelenföld a fõvárosi közgyûlés által szeptember 28-án elfogadott olimpiai helyszínjavaslatában, amely szintén röplabdacsarnokot képzel az Etele térre.
Sportra több, egészségügyre kevesebb

A kormány kissé megkésve bár, de benyújtotta a 2015-ös év költségvetésének elszámolását, így meg lehetett nézni, hogyan alakultak át  a költségvetési kiadások a Fidesz-KDNP irányításának elsõ öt évében.

A számok szerint jócskán megváltozott, mire mennyit költ a kormány. Jelentõs megszorítást hajtottak végre az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nõttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, mivel ezekre egy csomó pénzt kapunk az EU-tól.

A zárszámadásból az is kiderült, hogy tavaly 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány, a 60-féle adóból 44 kedvezmény érvényesíthetõ. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra is.
Senki nem emlékezett semmire a MET-tárgyaláson

Fontos bírósági tárgyalásra került sor a héten: a MET-ügyben meghallgatták az érintett minisztereket, állami cégvezéreket, döntéshozókat, energetikai szakembereket, akik viszont különös módon alig emlékeztek valamire  az utóbbi évek egyik legnagyobb botrányának körülményeirõl, így a tárgyalás szinte bohózatra emlékeztetett.

Az ügyben a fõ kérdés, hogy egyszerûen csak bénák, vagy inkább korruptak voltak a szakemberek és döntéshozók, amikor a részben átláthatatlan tulajdonosi szerkezetû MET-nek adták az évtized gázüzleti lehetõségét. Az iratokat kiperlõ Tóth Bertalan szocialista képviselõ szerint természetesen az utóbbi, a MET ezért beperelte jó hírnév megsértéséért.

A tárgyaláson a meghallgatott fejesek azt a taktikát választották, hogy tökéletesen tájákozatlannak mutatták magukat energetikai kérdésekben, cégvezetõk, miniszterek vallották, hogy alig emlékeznek valamire, illetve hogy nincs tudomásuk olyan dolgoktól, amelyek kívül esnek a szûken értelmezett feladatukon.

Németh Lászlóné szerint például miniszterként nem kellett ismernie az általa aláírt rendeletek háttéranyagait, az MVM vezetõi pedig még olyanokra sem emlékeztek, mint hogy az üzlet idején melyik irányból lehetett olcsóbban gázt venni, illetve hogy volt-e szûkület a nyugati vezetéken.
Megbüntethetik a magyar TB-n csüngõ külföldön dolgozókat

A jövõben akár bírságot is kaphat, aki külföldön él, dolgozik, mégsem jelentkezik ki a magyar egészségbiztosítási rendszerbõl, ha lehet hinni a Magyar Idõkön keresztül kiszivárogtatott tervnek.

Az Európai Gazdasági Térségen belül 2009 óta mindenki csak egy országban fizethet egészségbiztosítást, és fõszabályként az ellátást is ott veheti igénybe. A külföldön élõ és munkát vállaló magyaroknak így abban az országban kell(ene) bejelentkezniük a helyi egészségbiztosítóhoz, ahol dolgoznak, és egészségügyi problémájukkal orvoshoz is ott kell(ene) menniük.

Ezt azonban sokan nem tartják be - becslések szerinti 500-600 ezer, döntõen Nyugat-Európában munkát vállaló magyar jelentõs része nem jelentkezett ki a magyar rendszerbõl -, ezért gondolkoznak a bírság bevezetésén.
Veszélyban az angliai magyarok munkája

A brit kormány kezd bekeményíteni, komolyan veszik a brexit-kampányban a kilépéspártiak által hangoztatott célokat: a héten közölték, hogy még az unióból való kilépést sem kell megvárni a gazdasági bevándorlók számának csökkentésével, és hogy mielõbb szeretnének megválni a migráns orvosoktól.

Fotó: Chris Ratcliffe

Amber Rudd brit belügyminiszter a Konzervatív Párt kongresszusán azt mondta, arra kötelezné a brit cégeket, hozzák nyilvánosságra, hány külföldit foglalkoztatnak. Emellett szigorítani akarja a külföldi dolgozók felvételi eljárását, és az EU-n kívülrõl érkezõ diákokra is lecsapna, mert szerinte a túl sok külföldi diákmigráns rontja a színvonalat.

Jeremy Hunt egészségügyi miniszter is a külföldi munkavállalók számára aggasztóan nyilatkozott: önellátóvá tenné az angliai egészségügyet munkavállalók terén, vagyis egy évtizeden belül fokozatosan kiszorítaná a brit kórházakból a külföldi orvosokat. Ez nagy feladatnak tûnik, a britek ugyanis az OECD-országok között az elsõk külföldi orvosok arányának szempontjából - meg is támogatják rendesen a programot, Hunt 100 millió fontos büdzsét kap, hogy kivitelezze.

A héten megjelent Miértország videósorozatunk második darabja, amely azzal a korábban is sokat boncolgatott kérdéssel foglalkozik, hogy miért nem keresünk olyan jól, mint a nyugatiak.
Tisztul az ég a Deutsche Bank fölött

Úgy tûnik, mégsem megy csõdbe a Deutsche Bank, és fellélegezhet a pénzvilág. A héten kiszivárgott hírek szerint az amerikai hatóságok által belengetett kezdeti, 14 milliárd dolláros büntetést sikerült lealkudni  barátibb 5,4 milliárdra, és a bankban részvényes katari befektetõk nemhogy menekülnének, de erõsítenék jelenlétüket .

A DB-nek ettõl függetlenül komoly megszorításokra van szüksége, nyáron már egyszer bejelentették háromezer dolgozójuk leépítését, de a héten újabb ezer ember kirúgásáról döntöttek csak Németországban. A versenyképesség növeléséért 2020-ig összesen 9 ezer dolgozójától válik meg világszerte a bank.

Fotó: Kai Pfaffenbach

A felhõk azért nem oszlanak el teljesen, szintén firss újság, hogy a német pénzügyi felügyelet megvádolta a Deutsche Bankot azzal, hogy segített a bajba jutott olasz hitelintézetnek elrejteni a veszteségeit és szándékosan hamisan tüntetett fel több tranzakciót a könyvében. A vizsgálat eredménye szerint a Deutsche Bank dolgozói összesen 10,5 milliárd euró értékû tranzakciót könyvelhettek szándékosan rosszul. Ha ez bebizonyosodik, újabb büntetési kör jöhet.
Más fontos sztorik errõl a hétrõl:
Az MTA kutatása szerint a korrupciós botrányok hatására romlott Magyarországon az adómorál, az emberek nem bíznak a NAV-ban
Ezúttal a McKinsey tanulmányából derült ki: ha jót akarunk magunknak, nem alacsony bérekkel versenyzünk, hanem oktatásra költünk, hogy jó szakemberekért jöjjenek hozzánk a nemzetközi cégek.
Jelentés készül Brüsszelben a magyar pénzosztási rendszerrõl, ami ha rossznak ítéli a helyzetet, felfüggeszthetik az uniós támogatás folyósítását. A Miniszterelnökség szerint viszont nincs baj.
Hamarosan az e-cigarettát is a trafikokba számûzi Lázár János.
Sokan vesznek úgy letelepedési kötvényt, hogy nem folyamodnak letelepedési engedélyért.
Az Auchan megdöntheti a Tesco uralmát a házhozszállítóbizniszben.
Megvették a Hunguest Hotelláncot, az új tulaj további terjeszkedésre készül.
A japán Asashi jelentkezett be a Dreherért.
Magától erõsödne a forint, de a jegybank nem fogja hagyni, mert akkor búcsút mondhatna az árfolyamnyereségnek