Orbán hadüzenete az alkotmánymódosítás

A Frankfurter Allgemeine Zeitungot az alkotmány újabb átírása foglalkoztatta. A szerzõ szerint a gránit "meglepõen puha" anyag is lehet. Míg ugyanis a Fidesz gránitba vésett jogszabályként jellemezte az alaptörvényt, Orbán Viktor már a hetedik módosítását indítja el.

Az úgynevezett új egységrõl szóló kijelentések a kvótareferendum érvénytelenségére tekintettel "szarkasztikus megjegyzésekre" ösztönöznek, és kívülrõl nehéz eldönteni, hogy "önszuggesztióról" van-e szó, vagy pedig arra irányuló kísérletrõl, hogy a kijelentés az "átható erõ" révén általános elfogadást nyerjen.

Az alkotmánymódosítást baloldali kommentátorok "patetikus, üres dumának" tartják, de a lap szerint az értékelés tévesnek bizonyulhat.

"Orbán tulajdonképpeni hadüzenete" a nemzetállam és az EU viszonyát taglaló rész, ez értelmezhetõ úgy, mintha a kormány

menlevelet írna magának, amely véd minden lehetséges európai beavatkozástól, például jogállamisági eljárásoktól.
Orbán csapása a Népszabadság ellen

Magyarország legolvasottabb politikai napilapjának, a Népszabadságnak a leállítása elsõ, második és harmadik ránézésre is olyannak tûnik, mintha Orbán Viktor következõ csapása lenne az országban mûködõ média a miniszterelnök által még nem ellenõrzött részére - írta Választói demokráciában címû cikkében a szlovák Sme.

A lap szerint nyilvánvaló is, hogy a Fidesz médiaflottáját kezelõk vannak a játékban, de machinációikat segítették a szerkesztõség és az osztrák kiadó lépései.

Magyarországon a tulajdonosok akarata elõtti meghajlás - a Fidesz nélkül is - már régen jóval erõteljesebb, mint bárhol a V4-es országokban, fest szomorú képet a cikk.
Szankciók Magyarország ellen

A Corriere della Sera cikkének szerzõje, Alberto Martinelli nemzetközi politikával foglalkozó olasz egyetemi professzor szerint Magyarországot nem lehet kitenni az EU-ból. Szankcionálni azonban lehet, mégpedig "hatékonyan", miután nem tartja tiszteletben az európai intézmények döntéseit és az unió alapvetõ értékeit.

Esetleges szankcióként a szerzõ a kohéziós források felfüggesztését említi.
A cikk szerint nem lehet tolerálni egy a la carte Európát, ahol minden egyes ország kiválasztja, mi éri meg neki, nem osztva meg a néha kellemetlenséggel is járó felelõsséget.

Miért csak a közös szabadpiaci vagy pénzügyi szabályok megsértéséért jár szankció, miért nem vonhatna hasonló szankciót maga után az alkotmányos garanciák és a polgári jogok megsértése? - kérdezi a cikk írója.