Az Európai Bizottság statisztikai adatai szerint az Európai Unió lakosainak több mint egyharmada nem tudna finanszírozni váratlanul felmerülõ költségeket, a legmagasabb, 72,2 százalékos arányt Magyarországon, a legalacsonyabbat, 15,8 százalékot Svédországban mérték.

A pénzügyi világválság 2008 õszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következõ néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklõdött az elszegényedés által fenyegetettek aránya.

Magyarországon a 2008-assal azonos szintre, 28,2 százalékra csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya a 2014-es 31,1 százalékról. Tavaly a magyarok 14,9 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés,19,4 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel, és 9,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerõpiacon. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,3 százalékon, 8,1 százalékon, illetve 10,5 százalékon álltak.

Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország mediánjövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelõ életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.

Bulgária vs. lengyelek

Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Bulgáriában (41,3 százalék), Romániában (37,3 százalék), és Görögországban (35,7 százalék) – fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség.

A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,0 százalék), Svédországban (16,0 százalék), Hollandiában (16,8 százalék), Finnországban (16,8 százalék), valamint Franciaországban és Dániában (egyaránt 17,7 százalék) volt a legalacsonyabb.

A 2008 és 2015 közötti idõszakban 15 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,6 százalékpont), Cipruson (+5,6 százalékpont), Spanyolországban (+4,8 százalékpont), Olaszországban (+3,2 százalékpont) és Luxembourgban (+3,0 százalékpont).

Ez idõ alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 7,1 százalékponttal, 30,5 százalékról 23,4 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-6,9 százalékpont) és Bulgária (-3,5 százalékpont) követi.