Nagy a munkaerõhiány, a cégeket pedig nem hatja meg a kormány üzenete, hogy ide ne jöjjön senki megbontani a magyarok spirituális egységét. Elkezdték behozni a legolcsóbban idecsábítható migránsokat, az ukránokat. Mindenkinek az az érdeke, hogy sokáig maradjanak, házat építenek nekik, igyekeznek vonzóbb alternatívát kínálni Csehországhoz vagy Lengyelországhoz képest. Elmentünk Jászfényszarura és környékére megnézni, hogyan élnek az egyik nagyobb foglalkoztató, a Samsung eltitkolt ukránjai.
– Laknak itt ukrán samsungosok?
– Igen. Sajnos.
– Miért, van velük valami gond?
– Hajjaj!
– Erõszakosak?
– Nem, dehogy.
– Szemetelnek?
– Hát, nem jobban, mint más.
– Akkor mi a baj?
– Túl vidámak. Többször hangosan ünnepeltek valamit. És nem is mindig akarnak érteni magyarul, pedig a legtöbb azért érti, hogy mit beszélünk nekik.
Emlékeznek még arra, hogy nyáron az MGYOSZ és Varga Mihályék százezres mértékben akartak behozni unión kívüli gazdasági bevándorlókat a munkaerõhiány kezelésére?
Fotó: Bõdey János
Bár Lázár akkor azt mondta, a kormány „pontosan nulla darab” bevándorlót akar látni (Rogánék letelepedési kötvényes bizniszét nem számítva), úgy tûnik, mégis elindult a vendégmunkások idetelepítése. Csak feltehetõen a népszavazás és a kapcsolódó „mindenkitõl rettegnünk kell” kampány közepén igyekeztek fû alatt tartani gazdasági bevándorlást segítõ lépéseket.
Az uniós munkavállalók nem jöhetnek szóba, hiszen õk az EU-ban lényegében bárhol többet tudnak megtakarítani, ha már elmennek otthonról. Így úgy tûnik, hogy a környékrõl maradtak a szerbek, bosnyákok, ukránok.
Különösen az utóbbiakra mennek rá mostanában a magyar cégek, hiszen onnét most a háború miatt még könnyebb embereket nagy tömegben átcsábítani hozzánk. Ezt pedig megtámogatja egy ideje a szabályozás is, egy sereg egyszerûsítést kaptak az ukrán migránsok. Ezért elmentünk megnézni az egyik olyan cégnél a vendégmunkások életét, ahol most elkezdtek nagyobb számban ukránokat behozni.
125 ezer, némi koszt, kvártély, utaztatás
Jászfényszarun, a városszéli Samsung-gyárban leginkább tévéket raknak össze, döntõen futószalag melletti betanított munkával. Nyáron indíthatták bevándorlási programjukat, az elsõ ukránok augusztus vége felé érkeztek. Most 120-150 ukrán dolgozik náluk, a számuk folyamatosan nõ.
Részletesebben azért nem lehet tudni, mert hivatalos megkereséseinktõl elzárkózott a Samsung, mintha titokban akarnák tartani, hogy egyre több vendégmunkást fognak alkalmazni. Amikor odamentünk a cég elõtti parkolóba beszélni a céges buszokkal munkába érkezõ ukrán munkásaikkal, a biztonsági szolgálatuk elzavart minket, fényképeinket letöröltették. A buszsofõrökkel beszélgetve viszont meg lehetett tudni, hogy pontosan hova viszik õket haza, így a közeli Tóalmáson és Jászberényben meg is találtuk õket.
Fotó: Bõdey János
Tóalmáson kéttucatnyian laknak a strand melletti kemping nagyobb, egyszintes kõházában is, õk csak azért itt, mert már nem fértek el a jászberényi szállásokon. Van, ahol nyolcan alszanak egy közepesebb szobában, egy mosógép jut rájuk összesen, és a meleg víz is hamar elfogy ennyi emberre. Jászberényben viszont száznál is többen lehetnek egy egyszerûbb társasháznak beillõ, kulturáltnak kinézõ munkásszálláson. Õk úgy tudják, hogy napi egy ezresért bérlik nekik a szállást.
A fõ baj mindkét helyen, hogy a hideg éjjelek ellenére még nem indult be a fûtés, sokan fáztak. Nemrég többen haza is mentek némi bérelõleggel, hogy meleg ruhákat vegyenek, nem számítottak rá, hogy ilyen hamar hideg lesz a Jászságban. És internet sincs semelyik szálláson, amit azért hiányolnak.
Döntõen ukrajnai ukránokról beszélünk, nagyon kis részük beszél pár szónál többet magyarul. Mindannyian Kárpátaljáról érkeztek, ott falragaszokkal, plakátokkal hirdetett nekik magyarországi munkalehetõséget egy munkaerõ-kölcsönzõ cég, a HD Jobs Kft. Az õ emberük segített nekik vízumot is intézni még Ukrajnában.
Ukrajnában azt ígérték nekik, hogy 140 ezret kereshetnek havonta, kapnak ingyen szállást, napi egy étkezést, ingyen elhozzák õket, és havonta egyszer haza is viszik õket egy szûk hétvégére. Az ajánlat pedig eddig lényegében stimmelt is, azt leszámítva, hogy igazából havi 125 ezret kapnak, és egyszer kaptak 15 ezret a kezdéshez.
Mindenki azt a szerzõdést írta alá, amit elé tettek, van, aki így három hónapot vállalt elsõ nekifutásra, mások egy évet. De biztattak mindenkit, hogy ezeket a szerzõdéseket majd megújíthatják, esetleg talán jobb feltételekkel is.
Papíron nem hasít
A HD Jobs munkaerõ-kölcsönzõ cég tavaly átlagosan 366 embert foglalkoztatott, papíron nem túl jó eredménnyel, 120 milliós árbevételük mellett alig hoztak össze 1,5 milliós nyereséget, bérekre és járulékokra például 106 milliót fizettek. A Varga Gabriella tulajdonában lévõ vállalkozás a Podmaniczky utca 31. II. emelet 11-beli lakásra van bejegyezve, ezen egyébként tucatnyi céggel osztoznak.
Cserébe kemény melót vállalnak: napi nyolcórás mûszakokban állnak a szalag mellett, heti kétszer 12 órában is, hétvégén is, éjjel is. Nagyjából egy részlegen is vannak, fõleg kijelzõket szerelnek össze a helyiekkel közösen. Elég széles korosztálynak volt vonzó a lehetõség eddig, a 16 évesnek kinézõ gyerekektõl az ötvenes vendégmunkásokig jöttek.
„Otthon Kárpátalján 200 dollár (nagyjából 50 ezer forint – a szerk.) körüli egy jó fizetés, de hát abból a rezsi alig jön ki" – magyarázta egyikük. – Azért vagyok itt, mert ha itt félre tudok tenni forintban havi 80-90 ezret, abból még idén meg tudom javíttatni a tetõt, nemrég volt ugyanis egy nagy jégverés nálunk.”
Fotó: Bõdey János
Csak el Ukrajnából
Az egyik pár abban gondolkozik, hogy ha lehúznak itt két évet, abból már a mostani falusi ingatlanárak mellett simán tudnak venni egy kisebb házat valamelyik környékbeli faluban. Onnantól meg már szinte sínen van az életük, nem kell visszamenniük a háborús Ukrajnába.
Egy másik férfi, akivel beszélünk, fõleg az állampolgárságra hajt: „Sok mindent értek magyarul, de beszélni nem nagyon tudok. A feleségem magyar, a kislányom is tud magyarul beszélni, õk már meg is kapták az állampolgárságot. Szeretnék egy kicsit jobban beszélni, hogy én is megkapjam.” Ezután pedig irány Hollandia, Németország vagy más uniós tagállam, ahol nagyobb pénzeket lehet keresni.
„Csehországban kézhez lehet kapni ilyen munkával ezer eurót is (nagyjából 310 ezer forintot), sokan mennek oda is, de ott el is megy jó része a szállásra és ételre, ugyanolyan drágaság van, mint Magyarországon" – mondta egy másik vendégmunkás. A nyelvtudás nélkül érkezõknek ezért egy versenyképes ajánlat volt, hogy itt mindent megszerveznek nekik.
Összességében az itteni ukrán vendégmunkások elég kiszolgáltatottak, egy darab telefonszámuk van egy HD Jobs-os kapcsolattartóhoz, ha valami problémájuk akad, rajta keresztül lehet intézni. Többen tartottak is attól, hogy mit tudnak csinálni, ha bárki átveri õket itt, nem kapják meg a pénzüket, rejtett költségek kerülnek elõ, vagy romlanak a körülmények. Nos, leginkább semmit, de eddig nem is volt okuk komoly panaszra.
Szorgalmasak, de túl vidámak
A környéken nem mindenki örül annak, hogy idejöttek a vendégmunkások. A cikk elején megkérdezett család több tagja például szintén a Samsungnál dolgozik, és vendégmunkásokkal laknak egy társasházban Jászberényben, szerintük néha már túl sok a vidámságból. De azért összességében úgy tûnik, nagyrészt konfliktusmentes az ukrán vendégmunkások beilleszkedése, a legtöbb megkérdezett magyar kollégájuk szorgalmas és ügyes munkatársnak tartja õket.
Fotó: Bõdey János
Persze volt, aki úgy tudta, hogy õk biztos többet kapnak 125 ezernél, illetve egy középkorú, szinte teljesen fogatlan munkás azt kifogásolta, hogy az egyik ukrán néma. „Az probléma a futószalagnál?” – kérdeztük. „Nem, de ne hozzanak már ide minden nyomorékot” – szólt a kritika. Egy magyar munkás szerint viszont egyenesen „analfabéták az ukránok, nem lehet velük együtt dolgozni, és nekünk kell õket betanítani”, bár ez a vélemény nem volt különösebben gyakori.
A megkérdezett ukránok is teljesen jól kijönnek a magyar kollégáikkal, csupán páran emlegették fel, hogy vannak lusták a magyarok között, akik nem becsülik meg magukat a gyárban, tessék-lássék dolgoznak csak. Ez végül is életszerû is lehet, a 170 ezer körüli magyar átlagbér mellett nem egy mindent vivõ ajánlat a fizikailag is kemény munka bruttó 125 ezerért. Sokaknak lehet átmeneti megoldás ezért a futószalag.
Azért nem mindenkinek
Amikor ott jártunk, akkor is felvehettek dolgozni vagy egy busznyi új embert a környékrõl. Csak négy középkorú cigány asszony bosszankodott a gyáron kívül, hogy „felvettek vagy száz embert, egyedül csak minket nem, és nem mondták el, hogy miért”. Pedig szerintük még „olyanokat is felvettek, akik még ott is dülöngéltek a piától”. Amikor megkérdezték a gyárban, hogy késõbb újra jelentkezhetnek-e, egy ingerült „nem” volt a válasz. „Felteszem fészre, hogy milyen szemét a Samsung” – méltatlankodott tovább az egyikük, különösen, hogy nekik komolyabb költség volt idáig eljönni az interjúra.
Fotó: Bõdey János
Arra mindenesetre számíthatunk, hogy az ukrán vendégmunkások száma nõni fog. Jászberényben egy felújított huszárlaktanyában más ukránokba botlottunk, akik a Jász Plasztik vendégmunkásai voltak. „Vannak itt is szerbek, románok, bosnyákok is, de fõleg ukránok” – magyarázta egy ott ügyködõ magyar munkás. A Samsung is hosszabb távra rendezkedhetett be a vendégmunkásokra, ugyanis Jászberényben már épülnek az új, ukrán munkásszállásnak szánt társasházaik, a szomszédok szerint még idén átadnak egy 20-25 lakásos blokkot.
Kedvenc hírek
