Amíg a nyári almák szedési és fogyasztási ideje egybeesik, addig a késõi érésû – különösen a éli – fajtáknál két különbözõ érettségi idõt, szedésit és fogyasztásit különböztetünk meg. Az érési idõkben különösen a téli almák esetében van jelentõs eltérés, mondta el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Az alma utóérõ gyümölcs. A megfelelõ idõben szedett téli alma jól tárolható és a tárolás során érik be és válik igazán ízletes, élvezhetõ gyümölccsé: megváltozik az alapszíne, puhább és édesebb lesz a húsa.

Néhány fajta különösen jól tárolható. Innen kapta nevét a Húsvéti rozmaring. A Budai Domokos almafajtát a Székelyföld egyes részein Pünkösdi Jonathánnak is nevezték. A Golden Delicious is közismerten jól tárolható házi körülmények között is. Az újabban elterjedt fajták közül a Braeburn és a Fuji hosszan tárolható.

Ehetem?

A fogyasztási érettség állapotát viszonylag könnyû megállapítani. A legkézenfekvõbb házi módszer a gyümölcs ízlelése, tapintása.

Szedhetem?

Jóval nehezebb meghatározni az optimális szedési idõt. A túl korán szedett alma minõsége gyengébb lesz és elmarad az érés vége felé tapasztalható súlygyarapodás. A késve betakarított alma veszít tárolhatóságából és negatívan hathat a következõ évi termésmennyiségre. A gyümölcshullásra hajlamos régebbi fajtáknál ez jelzi a szedés megkezdésének legkésõbbi idõpontját.
Szedési idõ meghatározása

Házikertben is könnyen elvégezhetõ és viszonylag megbízható képet ad az érési folyamatról a keményítõ próba. Mindösszesen egy kés és jódoldat szükséges hozzá. Alapja, hogy a jód redukálja a keményítõt, amelynek során az elbarnul. A kettévágott almára jódot öntve az éretlen, keményítõben gazdag részek jól láthatóan sötétbarnára, feketére színezõdnek, míg az érett, magas cukortartalmú részek színe nem változik.

Általában „tigris csíkos" állapotban szedjük tárolásra az almát, amikor a metszlap körülbelül 50%-át festi meg a jód oldat véletlenszerû mintázattal. Figyelhetjük még a magok barnulását, ami szintén az érési folyamat elõrehaladásának jele.

Nagyanyáink praktikái közé tartozott, hogy egy-egy szép gyümölcsöt a kocsányára kötött madzaggal felfüggesztették a kamrában, így õrizve meg a téli ünnepek idejére a legszebb darabokat. Csemegeszõlõt is raktak így el, fejjel lefelé lógatva, hogy a fürtben a bogyók minél szelõsebben terüljenek szét.

Mire figyeljünk betakarításnál?

Mindig a fajtára jellemzõ alakú, méretû és színû gyümölcsöt szedjünk. A szedés során csak az egészséges, épp termést érdemes betárolni.
Ügyelni kell, hogy kocsánnyal együtt, sértetlenül szedjük a gyümölcsöt.

Érdemes 2-3 ütemben – ún. színelve – betakarítani a gyümölcsöt, hiszen a fa koronájának különbözõ részein eltérõ érettségû gyümölcs található. A színelve szedés elõnye, hogy a fán maradó gyümölcs több helyhez, napfényhez jut.

Mindig a korona alsó és külsõ részén kezdjük a szedést, ügyelve a fán maradó termésre is.
Lehetõleg száraz idõben végezzük a betakarítást, a nedves gyümölcs könnyebben romolhat.

A kereskedelmi forgalomban kapható almákat gyakran speciális tároló helyiségekben, úgynevezett ULO kamrákban tárolják be a téli idõszakra. A kamra szabályozott légösszetételének köszönhetõen az almafajták tárolási ideje jelentõsen meghosszabbítható. Ezáltal lehetõvé válik, hogy a kedvelt õszi almafajtákhoz a tél folyamán is hozzájuthassunk, vagy akár a téli almafajták nyárig is eltarthatóak legyenek.

Hol és hogyan tároljuk?

A tárolásra fénytõl és fagytól védett helyett válasszunk, például pincehelyiséget. A legideálisabb, ha a hõmérséklet 2-5°C fok között van.
A tároló helyiséget is érdemes elõkészíteni. Ha a tároló helyiség felmelegedett volna a nyári hónapok folyamán, érdemes éjszakai szellõztetéssel lehûlését gyorsítani. A takarítást célszerû fertõtlenítéssel egybe kötni, hogy a tárolás során esetleg romlást okozó gombák, baktériumokat elöljük.
A leszedett gyümölcsöt ne tartsuk a szükségesnél hosszabb ideig a tárolón kívül, mert a leszedett alma érése az állás közben gyorsul.
A sorolva – azaz rekeszenként egymás mellett, egy rétegben elhelyezve – betárolt gyümölcs hosszabb ideig eltartható, mint az ömlesztve tárolt.
Lehetõleg ne tároljunk téli almát és burgonyát együtt, mert felgyorsítják egymás érését: a gumók elõbb csírázásnak indulnak, míg az alma utóérése gyorsul.
Tárolás során folyamatosan figyeljük a gyümölcsöket: ha fonnyadást vagy romlást észlelünk, az már a tárolhatóság végét jelzi.