A brit népszavazást követõen egy-két napig pánikhangulat volt, de a kezdeti sokkot követõen felfelé indultak el a piacok, azonban a font rövid idõn belül körülbelül 10 százalékkal gyengült, kezdte elõadását Katona Ildikó az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a bank befektetési konferenciáján. Az angol jegybank, hogy ellensúlyozza a font gyengülését, lazított monetáris politikáján és 0,5 százalékról 0,25-re vágta vissza a kamatot. Azonban a font árfolyama még így is csak 20 százalékra van a font-dollár paritásától, amire még sosem volt példa.
Paritásról akkor beszélhetünk, amikor mind a két fizetõeszköz ugyanannyit ér – szerda délelõtt 1,22-1,23 dollárt ért egyetlen angol font.

Az Európai Unió tagországai dönthetnének úgy, hogy hosszabbítják, elhúzzák a tárgyalásokat, de jelenleg nem úgy fest, hogy ez így is lesz. Katona Ildikó szerint a legnagyobb kockázatot a „hard exit” jelenti, amire a britek új miniszterelnöke, Theresa May többször is utalt. Ez körülbelül annyit jelent, hogy Nagy-Britannia nem tárgyal a különbözõ vámokról, bevándorlási politikáról, hanem úgy lép ki az Unióból, hogy még a vámmentes övezetet is otthagyja.

Amennyiben a tárgyalások megkezdését követõen nem lesz megállapodás, akkor Nagy-Britannia automatikusan kilép az EU-ból és ezzel minden korábbi uniós kedvezményét elveszíti. A britekkel persze Brüsszel köthet olyan megállapodást is, mint például Svájccal vagy Norvégiával – amelyek tagjai a schengeni övezetnek és a munkavállalást is lehetõvé teszik.

A brexit megüti a pénzügyi szektort

A pénzügyi szolgáltatások bevétele nagyon fog hiányozni az angoloknak, ugyanis a brit adóbevételek 10 százaléka a citybõl érkezik a költségvetésbe. Arról nem is beszélve, hogy ezek a vállalatok körülbelül 350 ezer embernek adnak munkát.

Ezek a cégek Londonból hozzáfértek a teljes uniós piachoz, szabadon nyújthattak pénzügyi szolgáltatást a többi uniós tagállamban. Hogy miért volt ennyire vonzó London? Azért, mert Angliában a tõkekövetelmények lazábbak, mint az EU-ban máshol, így Katona Ildikó szerint ez egy kellemes helyszín volt a pénzügyi szolgáltatóknak.

A brit export 45 százaléka megy az EU-ba, leginkább a gyógyszer- és az autóiparnak fájhat a brexit, mondta Katona Ildikó. Szerinte ha ehhez hozzávesszük a font gyengülését, akkor az látható, hogy könnyedén recesszióba kerülhet a kiskereskedelmi szektor.

Ugyanakkor a gyenge font az exportáló cégeket segíti: azok a vállalkozások, amelyek a világpiacon értékesítik termékeiket, a gyenge font miatt otthon nagyobb bevételt tudnak így elérni.

A magyar gazdaság és a brexit

A szakértõ elõadása szerint a makrogazdasági adatokat nézve nem áll jól a brit gazdaság, amelynek a kilátásai a brexittel csak tovább romlanak: a költségvetési hiány -4 százalék körüli (Magyarországon körülbelül -2 százalék), a folyó fizetési mérleg hiánya körülbelül -6 százalékos (Magyarország ezzel szemben 2-3 százalékos többlettel bír), a londoni tõzsdét összességében nem rázta meg a népszavazás eredménye, sõt, azóta emelkedett.

A magyar export 5 százaléka megy közvetlenül Angliába, ez nem tûnik soknak, ugyanakkor Németország miatt a közvetetett hatásokkal ez még nagyobb lehet, hiszen a német gazdaság harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere éppen Anglia.

A MKB-nál azt várják, hogy a brexit hatására a német GDP-növekedés 3 százalékponttal mérséklõdik (1,3 százalékról 1 százalékra csökken). Ez a magyar növekedési kilátásokat is ronthatja, amely körülbelül 100 milliárd forintos kiesést is okozhat a magyar termelésben.

Ez ráadásul csak a makrogazdasági hatás, nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik Angliában vállaltak munkát. Katona Ildikó elmondta, hogy a hivatalos adatok szerint 100 és 200 ezer közötti emberrõl lehet szó, de más statisztikák szerint az idényjellegû munkák miatt ez elérheti a 300 ezer fõt is.

Ha hard brexit lenne, akkor haza is küldhetik a magyarokat, ha meg tudnak állapodni az EU-val, akkor kinn is maradhatnak, mondta az MKB vezérigazgató-helyettese.