Az elképzelések szerint lesz egy alap-járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja – fejtette ki a miniszter.

A mûsorban elhangzott, hogy januárban indulhat a járulékcsökkentés, és akár már a jövõ héten meglehet errõl a végleges terv.

A Figyelõ csütörtökön megjelent lapszámában kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, hogy 2017-tõl többéves járulékcsökkentési program indul, amelynek azonban feltétele lesz a béremelési kötelezettség. Vagyis a munkáltatók nem nyelhetnék le az alacsonyabb szociális hozzájárulási adó miatt keletkezõ megtakarítást, azt vagy annak egy részét át kell engedniük a dolgozóknak. A hetilap értesülése szerint a járulékcsökkentés része lesz az õszi adócsomagnak.

Nincs mozgástér viszont az egy számjegyû szja-ra, ismerték el a Figyelõnek a kormányból. A gazdaságösztönzõ csomag része lesz továbbá a tõzsde élénkítése. A kis- és középvállalkozások tõzsdei jelenlétét segítendõ létrehoznak egy kockázati tõkealapot, valamint a tartós befektetési számlák tulajdonosai is remélhetnek további adókedvezményeket.

De mi jöhet?

A megoldás az lehet, hogy a kiadások kisebb mértékben nõnek százalékosan, mint a bérek, és akkor máris lehetõség nyílik a terhek valamekkora mérséklésére – írja a Privátbankár.hu.

Konkrét példát említve: a nyugdíjak most minden évben az infláció mértékével nõnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek, vagyis a nyugdíjjárulékoknak is csak ilyen szerény, jelenleg 1-2 százalékos mértékben kell nõniük. A bérek ezzel szemben 6-8 százalékkal emelkednek.

És hogy mi lenne a végeredmény?

Öt év múlva legalább 50 százalékkal magasabb nettó bérek, így lényegesen csökkenne a fejlett országokhoz képesti bérkülönbség. A második öt évben is dinamikus béremelkedés történhet, nem növekvõ költségvetési hiánnyal és kiegyensúlyozott nyugdíjkasszával. Az egyetlen negatívum, hogy a nyugdíjak reálértéke csak szinten maradna.

Az OKSZ támogatja a járulékcsökkentést

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia.

A kereskedelmi érdekképviselet szerint az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerõhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelõ adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselõ képessége kisebb.

Egyértelmû, hogy a vállalkozások bérterheit célszerû csökkenteni, mivel ez egyidejûleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerõpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejûleg javuljon - hangsúlyozza a kereskedelmi szövetség.

Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetõségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikbõl kigazdálkodni, a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el.

Napvilágot láttak más olyan elképzelések is, amelyek szerint nem a vállalkozások terheit, hanem a bruttó keresetekbõl levonható bérjárulékokat, vagy a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni.

Ez a megoldási lehetõség nem érintené a vállalkozások közterheit, nem javítaná versenyképességüket, termelékenységüket sem, nem a valós gondokat orvosolná - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség.