De mi is az a svéd modell?
A svéd modell alapja az úgynevezett névleges egyéni számítás (NDC: notional defined contributon), amelyben számlán tartják nyilván az egyéni befizetéseket, s azt az idõtartamot is, amennyi ideig a biztosított a járulékait fizette. Ugyanakkor nem változik a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer, vagyis a lakossági nyugdíjfizetéseket a folyó befizetésekbõl finanszírozzák.
Az alapvetõ különbség viszont az, hogy csak annyit fizetnek ki, amennyi a nyugdíjkasszába befolyt. (A jelenlegi magyarországi nyugdíjrendszer is felosztó-kirovó, viszont a megállapított nyugdíjak kifizetéséhez az állami büdzsébõl kell kiegészítést nyújtani.)
A svéd modell szerint több járulék után több nyugdíj is jár, vagyis minél többet és hosszabb ideig fizet valaki - vagyis marad a munkaerõpiacon - annál magasabb ellátásra számíthat idõs korára.
Szakértõk megállapítása szerint a svéd modell biztosítás-matematikailag a legigazságosabb rendszer, amely arra ösztönöz, hogy minél magasabb fizetéssel, minél hosszabb ideig maradjon mindenki a munkaerõpiacon.
Ugyancsak szakértõi számítások szerint viszont ez a rendszer szociális elemet nem tartalmaz, igaz, költségvetési finanszírozást sem igényel, mivel csak annyit oszt szét nyugdíjként, amennyi adott évben a járulékokból befolyik az állam kasszájába.
|