A pénztárcát nem csak a boltban nyitogatja a vásárló, hanem a szolgáltatóhelyek széles körében is - áll a Blokkk.com közleményében. A bolti vásárlás mellett sok másra, például utazásra, vendéglőzésre, mozira, lakásrezsire, lakáskarbantartásra, egészségügyre, oktatásra is költenek a háztartások. 2016-ban összesen 17 ezer milliárd forintot adtak ki a családok fogyasztási céllal, ami 5%-kal nagyobb költekezést jelent az előző évhez képest (ennek az összegnek része a bolti kiskereskedelem is). A reálkeresetek (egy főre vetítve) több mint 7%-kal nőttek 2016-ban, tehát volt miből többet költeni.

Három év alatt azért nagyot húzott a költekezés

Évtizedes léptékben nézve 2016-ban kapaszkodott ki abból a gödörből a családi költekezés, amibe az elmúlt tíz év első felében belepottyant. A 2006-os esztendőt követően ugyanis lefelé csúszott a háztartások fogyasztási célú kiadásainak változását jelző mutató, ráadásul nem is keveset, mivel összességében 10%-nál többet is esett. Végül azonban az elmúlt három évben - 2014-2016 között - a költekezés nagy lendülete nyomán sikerült 10% feletti növekedést elkönyvelni, amivel ki is kászálódott a családi vásárlás az amúgy nem is olyan csekély hullámvölgyből.

2016-ban ráadásul a háztartások fogyasztási kiadásai nagyobb ütemben is nőttek, mint a bolti kiskereskedelem, ami azt jelenti, hogy a vásárlók más területeken nagyobb sebességgel emelték a kiadásaikat. Kedvező a családi költekezés mérlegében, hogy a tartós, nagyobb értékű termékek vásárlása jóval átlag felett bővült 2016-ban, 8%-nál nagyobb ütemben. A tartós jellegű termékek vásárlására fordított összeg túllépte az ezeregyszáz milliárd forintot.

A háztartások fogyasztási célú kiadásai 2016-ban az egyébként szerény, 2%-os GDP növekedéshez a legnagyobb mértékben járultak hozzá. A bolti kiskereskedelem, a szálláshelyszolgáltatás és a vendéglátás 0,6%-ot tett ehhez, ugyanannyit, mint a mezőgazdaság, míg például a feldolgozóipar csak 0,2%-ot, de az információs, kommunikációs tevékenység is ezzel a két tizeddel tolta felfelé a GDP-t.