Törvénytelen úton próbálta elkerülni egy közműépítéssel foglalkozó ózdi testvérpár, hogy ne kelljen kifizetniük egy nagyobb bírságot. Kft-jük összes pénzét, 250 millió forintot osztalék és maguknak adott kölcsön címén felvettek, a cégben használt gépeket és járműveket pedig egy másik családtag nevén működő vállalkozásba mentették át. A kft bedöntésével nem csak a bírságra nem maradt egy fillérjük sem, hanem a hitelezőikkel szemben felhalmozott 220 millió forintos adósságuk rendezésére sem. Fizetésképtelenség címén saját cégük ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek. A kft-t nem nevesítő Nemzeti Adó- és Vámhivatal februárban csődbűntett alapos gyanúja miatt vádemelést javasolt a testvérpárral szemben a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészségnél. Egyúttal zárolta a testvérpár tulajdonában álló húsz ingatlant. Az ezek értékesítéséből befolyt összegből próbálják meg kifizetni a felszámolt cég hitelezőit.

Jó példa ez arra, hogy milyen gyorsan, gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra változhatnak egy fizetőképes vállalkozás vagyoni viszonyai. „Általában elmondható, hogy ha több hitelező verseng ugyanazon adós vagyonáért, közülük elsőként azok kaphatják meg a követelésüket maradéktalanul, akiknek van közjegyző előtt született közokiratuk a kölcsönügyletről, vagy akár egyéb tartozásról, például a vételárról, a vállalkozói díjról” – figyelmeztet Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Míg a többi, ilyen hivatalos dokumentummal nem rendelkező jogosult izgulhat, hogy a közokiratot felmutató jogosultak kielégítése után marad-e pénz az ő jussukra is.

A közjegyzői okirattal biztosított hitelező elsőbbséget élvez még akkor is, ha az adós cég ellen felszámolási eljárás indul. Ez azt jelenti, hogy a felszámolás kezdő időpontjáig a közokirat záradékolása következtében lefoglalt, vagy végrehajtási jog bejegyzésével érintett vagyontárgyakból elsőként az ő követelését kell rendezni. Másik előnye a közjegyzői okiratnak, hogy annak birtokában a jogosult könnyedén bekapcsolódhat egy másik hitelező által egy közös zálogtárgyra vezetett végrehajtási eljárásba is.

A közjegyzői okirattal rendelkező hitelezők ugyanis úgynevezett jogérvényesítési előnybe kerülnek azokkal szemben, akiknek nincs közokiratuk a kölcsönadásról, vagy egyéb tartozásról. Magyarán, ha egy cég fizetésképtelenné válik, de van vagyona, akkor abból elsőként a kölcsönnyújtásról közokirattal rendelkezők elégíthetik ki a követeléseiket, ehhez előzetes bírósági eljárásra nincs szükség. Azt követően ugyanis, hogy lejárt a fizetési határidő, a jogosultak közokiratukkal azonnal kezdeményezhetik a közjegyzőnél végrehajtási záradék kibocsátását az adóssal szemben, s akár heteken belül visszakaphatják a pénzüket.

Ezzel szemben azok, akiknek nincs közokiratuk a kölcsönszerződésről, vagy egyéb tartozásról, végső soron perben érvényesíthetik a követelésüket, vagy próbálkozhatnak fizetési meghagyással (ami az adós ellentmondása esetén ugyancsak perré alakul). Márpedig hosszú hónapokba, vagy évekbe telhet, amíg a bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően elrendeli a végrehajtást. Ráadásul, míg a közokirattal rendelkező hitelezőnek eleve bizonyítási előnye van a kötelezettel szemben, a közokiratba nem foglalt – ily módon magánokiratnak minősülő – kölcsönszerződésnél a hitelező bizonyítási versenybe kerül az adóssal és egyéb hitelezőkkel. Így könnyen előfordulhat, hogy mire a bíróság fizetésre kötelezi az adóst, annak már nem lesz miből rendeznie a tartozását, mivel addigra a közokiratok alapján már megtörtént a jogérvényesítés, vagy a hosszú idő alatt az adós vagyona más okból megcsappant.

Így hozzák helyzetbe a haveri hitelezőt

Előfordulhat, hogy a vállalkozások a hitelezőik közül néhány barát vagy jó ismerős – és egyre gyakrabban jól felkészült és előrelátó hitelezői – számára úgy biztosítanak jogérvényesítési előnyt, hogy közjegyző előtt közokiratba foglalják a korábban megkötött kölcsönszerződést vagy egyéb szerződést. Még ha ez olykor vitatható is – például megszeghetnek ezzel egy másik szerződést –, nem törvénytelen. A kölcsön- és más szerződéseket ugyanis nemcsak a megszületésükkor lehet közokiratba foglalni, hanem ahhoz menetközben, a lejárat napjáig, vagy akár azt követően is bármikor lehet közokiratot kapcsolni.

Az viszont már bűncselekmény, ha egy vállalkozó a vagyon kimentése céljából például hamis hitelszerződéseket köt rokonaival, ismerőseivel – mint ahogy tette azt az ózdi testvérpár – és azokról készül közokirat közjegyzőnél. Akinek a felek nyilatkozatain túl nincs lehetősége arra, hogy megvizsgálja, történt-e valódi pénzmozgás. A közokiratban tett valótlan nyilatkozat azonban egy további könnyen bizonyítható bűncselekményt, a közokirathamisítás bűntettét valósítja meg.

Mindenesetre az ellen, hogy az adós diszkriminálja hitelezőit, a leghatékonyabb orvosság, ha a hitelező előrelátó és még azelőtt közjegyzőnél írásba foglaltatja a kölcsönszerződést, hogy egyetlen fillért is átadott volna a kérelmezőnek.

A legproblémásabb szegmensek

Leginkább az építőipari, valamint a gépipari vállalkozásokra jellemző, hogy egyszerre több cégnek, illetve banknak is tartoznak. E szektorokban dívik ugyanis, hogy a vállalkozások elnézik vevőiknek, ha nem fizetnek időben. Mivel attól tartanak, ha keményen fellépnek velük szemben, elveszítik őket. Hogy ez a gyakorlat idehaza mennyire elterjedt, jelzi, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. végén az ilyen vállalatközi (elterjedt nevén: vevői) hitelek állománya meghaladta az 5 ezer milliárd forintot. Ennél a vállalatok a bankoknak mindössze 900 milliárd forinttal többel, 5900 milliárddal tartoztak.

Ha azonban a vevő nem fizet, akkor az eladó kerülhet veszélybe. Az utóbbi években számos kisvállalkozó ment tönkre, aminek láttán a parlament 2013-ban szakértői szervet hozott létre az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. Elgondolkodtató, hogy nemzetközi felmérések szerint a teljes hazai vállalatközi kereskedelem közel 70 százaléka halasztott fizetésen alapul, ez a régiós átlag mintegy duplája.


Azért is kockázatos a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) kölcsönt adni, mert nincsenek jogszabályi megkötések arra, mennyivel lehet hitelezni őket – szemben a lakossági ügyfeleknél meglévő adósságfékkel. Emiatt akár az éves árbevételük száz százalékáig is kaphatnak kölcsönt, akár a bankoktól, akár más vállalkozásoktól. Egy kkv-nak egyszerre több hitelezője is lehet, akik arra kényszerülhetnek, hogy egymással versengjenek azért, melyikük jut hozzá előbb a követeléséhez, ha az adós nem törleszti időben és/vagy pontosan a tartozását.

Megéri áldozni arra, hogy a kölcsönszerződést közjegyzőnél közokiratba foglaljuk. Már csak azért is, mert ennek díja például az adós egyoldalú kötelezettségvállalása esetén a hitelösszeg alig 0,5 százaléka. Egy 50 millió forintos hitelnél tehát általában nem haladja meg a 100 ezer forintot. Nyugat-Európában egyébként teljesen általános és bevett gyakorlat, hogy a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják. Sőt egyes országokban még a hitelösszeget is a közjegyzőn keresztül folyósítják az ügyfélnek.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.