Késõbb azonban a határértékek szigorítása miatt ezek legtöbbjében is problémát okozott az ivóvíz összetétele, így a 82 település szinte mindegyike érintett volt, vagy még az a minõség javításában.

Haladékot kérnek

Mint arról dr. Csehi Roland, a regionális fejlesztési ügynökség (ÉARFÜ) szakmai koordinátora beszámolt, a pályázás elsõ ütemében 12 település vehetett részt, s ezeken a helyeken már elkészültek a beruházások. A második ütemben három társulás jött létre a megye keleti és északi részén, valamint a Sárrét, a Hortobágy és Bihar térségében lévõ települések összefogásával. Az összesen 21 önkormányzat az egyeztetések után az idén nyújtja be pályázatát, melyek elfogadás esetén 2013 végére valósulhatnak meg, addig viszont ezeken a településeken az arzén mennyisége magasabb lesz a megengedett értéknél az ivóvízben. Emiatt – hivatkozva a javítási szándékra – haladékot kérnek a beruházások befejezéséig – mondta el a koordinátor.

Olcsóbb megoldással

A beruházás költségeit sokallva sok önkormányzat nem lépett be a társulásokba, inkább más megoldást keresett. Így például Konyár és Egyek polgármestere is arról számolt be, hogy az ÉARFÜ ajánlatát elutasítva a Hajdú-Bihar Megyei Vízmû Zrt. segítségével majdnem tizedannyiból megoldották a minõségjavítást. Mint mondták, számukra a legfontosabb az volt, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak, és ehhez nincs szükségük olyan mértékû beruházásra, mint amilyet a KEOP biztosított volna számukra. Hasonlóan vélekedik Hajdúhadház polgármestere, Béres László is, aki sajnálja, hogy a jó minõségû, fényestelepi kútjuk fejlesztéséhez nem kaptak támogatást, így a 20 kilométerre lévõ geszterédi vízbázisról kapnak ivóvizet, de még így is olcsóbb, mint egy megalomán beruházás finanszírozása. HBN–ÉP