Portfolio: A bankoknál az egyik legfontosabb IT-fejlesztés most az azonnali átutalás bevezetése. Hogyan állnak az előkészületekkel?

Selmeczi-Kovács Zsolt: Az azonnali átutalás bevezetése a GIRO Zrt. és a pénzforgalmi szolgáltatók életében egyaránt a legfontosabb projekt. Rengeteg időt, energiát és pénzt fordítunk arra, hogy a központi infrastruktúra kiépítésével, az MNB által közösen egyeztetett 2019. július 1-jei határidőre elindulhasson Magyarországon az azonnali fizetési rendszer. Jelenleg az eredeti ütemterv szerint haladunk az előkészületekkel. Az idei év legfontosabb feladata az azonnali fizetési rendszer motorját biztosító beszállító kiválasztása és a szerződéskötés. A projektet érintően számos fronton zajlik párbeszéd köztünk és a bankok között. Az MNB által irányított országos projekt keretében erre dedikált munkacsoportok alakultak, melyek közül három (Tájékoztatási Munkacsoport, Kiegészítő Szolgáltatások Munkacsoport, Szabályozási Munkacsoport) az MNB által vezetett. Az országos projekt negyedik munkacsoportját, a Banki Csatlakozási Munkacsoportot a GIRO Zrt. vezeti. Ez utóbbi öt almunkacsoporttal működik annak érdekében, hogy a banki csatlakozás körültekintő feltérképezése révén, a leglényegesebb problémaköröket konstruktívan és tematikusan vitathassuk meg.

Mindezek mellett lényeges, hogy az országos projekten belül a Projektirányító Bizottság felelős azért, hogy nyomon kövesse és felügyelje a munkafolyamatokat, valamint a bankok készültségi állapotát.

Azt hallani a piacon, hogy a bankok a PSD2 megfeleléssel együtt szeretnék bevezetni az azonnali átutalást. Ezt hogyan kell elképzelni?

A két fejlesztés határideje eltér egymástól: a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelv (PSD2) hazai jogrendbe ültetése és hatályba lépése korábban, 2018. év elején fog megtörténni, az azonnali fizetési rendszer 2019 július 1-jén indul. A két fejlesztés ott ér össze, hogy a fizetéskezdeményezési (PISP) szolgáltatók lesznek azok, akik a banki számlavezető rendszereket könnyen elérve azonnali fizetési tranzakciókat kezdeményeznek az ügyfelek részére. Érdemes tehát a PSD2 és az azonnali fizetés közti szinergiát kihasználni.

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a bankok már jövő januárra egy olyan rendszert húznak fel, ami a PSD2 megfelelést is kipipálja és az azonnali rendszerrel is tud majd kommunikálni?

Azok a bankok, amelyek előrelátóan gondolkodnak, ebbe az irányba haladnak. Egy olyan rendszer megalkotásán dolgoznak, ami már a PSD2 irányelvben, illetve a hazai implementációs szabályokban megfogalmazott követelményeknek is eleget tesz. Ennek megvalósítása azonban nem egyformán érinti a bankokat. A bankok által vezetett számlavezető rendszertől függően ez hol könnyebben, hol nehezebben hozható létre.

A GIRO oldaláról ez mekkora pénzügyi beruházásnak számít?

Erre a kérdésre egzakt választ 2019 közepén, a rendszer elindulása után tudunk adni. Természetesen a projekt elindítása előtt készítettünk egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt, mely tartalmazza a különböző technológiai lehetőségek, válaszutak becsült költségeit. A GIRO esetében több száz millió forintos beruházásra kerül sor annak érdekében, hogy egy olyan rendszert építhessünk, amely modern, flexibilis, időtálló és egyben támogatni tudja az egyre változatosabb piaci igényeket. Ugyanakkor a beruházás nagysága jelentősen függ attól, hogy milyen megoldást választunk, melyik beszállítóval szerződünk és ahhoz kapcsolódóan milyen alapinfrastrukturális változtatásokat kell végrehajtanunk.

A bankoknál is hasonló nagyságrendű fejlesztés várható. Azonban, a korábban említettek szerint, egyes bankok fejlesztési költségei nagyban eltérhetnek egymástól, amit azon országok esetében látunk, ahol már elindult az azonnali fizetés.

Az azonnali átutalási rendszer bevezetésével nem minden átutalás megy majd át nulladik időpillanatban a napközbeni elszámolási rendszerből az azonnaliba. Viszont akkor már 3 egymás mellett futó elszámolási rendszere lesz a GIRO-nak. Tervezik már a párhuzamos rendszerek, például az éjszakai rendszer kivezetését?

Az azonnali fizetési rendszer elindulásakor a napközbeni rendszer forgalma jelentősen csökkeni fog, hiszen az azonnali fizetési rendszerhez való csatlakozás kötelező lesz minden bank számára. Az éjszakai elszámoló rendszerünkben jelenleg a Magyar Államkincstár által küldött csoportos és bizonyos egyedi utalások, illetve a csoportos beszedésekhez kapcsolódó tranzakciók feldolgozása történik. 2016. január 1-jétől a bankok már nem küldhetnek átutalás típusú tranzakciót az éjszakai elszámolórendszerünkbe. Ugyanakkor jelenleg mégsem számolhatunk a kivezetésével, hiszen a Magyar Államkincstár számlavezető rendszerének a fejlesztésében el kell érni azt a szintet, hogy képes legyen napközbeni átutalási rendszerbe tranzakciókat küldeni, ám közép-hosszú távon már valóban tervezzük, hogy egy elszámolóműve legyen a GIRO-nak, mely a GIROInstant azonnali rendszer lesz.


Milyen időtávon kerülhet át minden tranzakció végleg az azonnali rendszerbe?

Az induláskor olyan egyedi forint átutalás típusú tranzakciók feldolgozását tervezzük az azonnali rendszerben, amelyek értéke nem haladja meg a 10 millió forintot. Az előre megadott és a rendszeresen ismétlődő tranzakciókra, valamint a vállalati ügyfelek kötegelten benyújtott megbízásaira nem vonatkozik az azonnali feldolgozási kötelezettség. Ugyanakkor, olyan rendszert próbálunk bevezetni, amely egy második fázisban képes lesz ezek fogadására is, emellett pl. a devizatranzakciók feldolgozásának lehetőségét egyaránt vizsgáljuk, hiszen jelenleg az azonnali lebonyolítási kötelezettség csak a forint számláról indított tranzakciókra vonatkozik, ám a középtávú tervekben már szerepel, hogy a GIROInstant euró típusú tranzakció feldolgozására is képes legyen. Mindazonáltal ez nem képezi részét a 2019. július 1-jei indulást létrehozó projektünknek.

Van az átutalási díjak között költségkülönbség?

Az átutalási díjakat 2014 óta fokozatosan, közel harminc százalékkal csökkentettük, amely egységes. Fontosnak tartom kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a GIROInstant kiépítéséhez jelentős beruházási költséggel kell számolnunk, nem tervezzük, hogy az azonnali tranzakciók díja emelkedne.

Mi több, jelentős tranzakciószám-növekedés mellett elképzelhető, hogy további díjcsökkentésre is lehetőségünk lesz.


Más országokban az azonnali átutalási rendszeren keresztül történő utalás feláras szolgáltatásnak számít, emellett a bankok számára a rendszerhez való csatlakozás opcionális. Ezzel szemben a hazai szabályozás másképp rendelkezik, hiszen itthon minden bank csatlakozása kötelező és bizonyos értékhatár alatti egyedi tranzakciókat kötelezően az azonnali utalási rendszerbe kell küldeni, amely garantálja, hogy minden felhasználó címezhetővé válik.


Az üzleti modellel egy gond van, hogy a tranzakciós illeték miatt jelenleg az átutalás banki ügyfél oldalon drágább, mint a kártyás fizetés.

A tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás előkészítéséért a Nemzetgazdasági Minisztérium, annak módosításáért pedig az országgyűlés felelős. Örömmel látunk minden olyan intézkedést, ami az elektronikus fizetés elterjedését segíti.

Ami látható, hogy a tranzakciós illeték bevezetését követő években a 9,6 millió bankszámlából mintegy fél millió számla került bezárásra. A bankközi utalások száma viszont ugyanebben az időszakban nem csökkent, legfeljebb egy alacsonyabb növekedési ütem olvasható ki a GIRO tranzakciós számaiból. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon biztató jelenség, mert arra enged következtetni, hogy az elektronikus fizetési megoldások még a tranzakciós illeték terhe mellett is versenyképes alternatívát jelentenek a készpénz használatával szemben.



Az azonnali fizetési rendszer mellett szól az is, hogy itt nemcsak a terhelés történik meg azonnal, hanem ebben az azonnali fizetés teljes időszakát felölelő 5 másodperces időszakban a kiegyenlítés is megtörténik, tehát a címzett hozzá is fog férni a pénzhez, az összeg azonnal felhasználhatóvá válik. Ezzel szemben egy bankkártyás típusú tranzakciónál azt láthatjuk, hogy a pénz megérkezése 1-3 napot vesz igénybe.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bankkártyás tranzakciók jelentős díjtételt hordoznak, ami rögzítetten tartozik ehhez a felhasználási módhoz. Noha ezt az összeget nem a fizető fél fizeti meg, hanem akit címeznek, vagyis alapvetően a kereskedők.


Azt gondoljuk, hogy az azonnali fizetési rendszer versenyképes alternatívát képez majd ebből a szempontból is.

Az MNB elvárása is, hogy a bankok erre egy értéknövelt szolgáltatást építsenek. Vannak olyan bankok, amelyek már dolgoznak ilyen megoldáson?

Az országos projekt keretében működik a Kiegészítő szolgáltatások munkacsoport, amelynek kifejezetten az a feladata, hogy nemcsak a bankokkal, hanem állami szereplőkkel, fintech cégekkel karöltve dolgozzák ki, illetve kövessék nyomon azokat a lehetőségeket, amelyek az azonnali fizetési rendszerben rejlenek. Két szolgáltatás fontos részét képezi a projektünknek. Az egyik a másodlagos számlaazonosítóknak a használata. Ennek az alkalmazásával alapvetően a magánszemélyek közötti (P2P) átutalás mértéke, illetve nagysága tud jelentősen nőni. Például egy mobilszám alapú átutalás sokkal egyszerűbbé teszi a módot, hogy valakinek pénzt küldjünk. Ugyanakkor állami szervezetek is használhatják az adószám alapján.

A másik fontos újdonság a fizetési kérelem. Ebben az esetben a pénzügyi tranzakciót az a fél indítja, aki az átutalás címzettje, a fizetési kérelem teljesítése pedig a fogyasztó jóváhagyásához kötött. Tehát a fogyasztó dönti el, mikor fogadja el a fizetési kérelmet, mikor indítja az átutalást. Az átutalás nagyon gyorsan és hatékonyan történhet meg, mégis az ügyfél kezében marad az a döntés, hogy ki akarja-e ezt egyenlíteni, és hogy mikor. Ez (csak néhány esetet megragadva) például a közműszolgáltatóknál, de a társasházaknál, a csoportos beszedésnél alkalmazott módnál, online és fizikai vásárlásoknál, de akár egy közösen elfogyasztott vacsora rendezésénél is segítheti az elterjedését.

Tehát egy előre meghatározott időintervallum lesz nyitva arra, amíg egy fizetési kérelmet jóváhagyhatunk?

Igen, ez szabályozási kérdés is, melynek az egyeztetése zajlik. Vizsgáljuk, hogy mi lenne a válaszra, és egyben az utalás elindítására rendelkezésre álló ideális idő: 1 óra, 1 nap, 1 hét, de ez lehet akár 1 hónap is, vagy egy biztosítási kötelezettségénél negyed vagy fél év is. Végül csak egy egységes időpontot adhatunk majd meg, jelenleg az MNB-vel közösen vizsgáljuk, milyen hosszú legyen ez.

Az euró bevezetése forró téma mostanában. A GIRO-nál már készülnek-e arra, hogy akár euró alapon is működhessen az elszámolás?

Az azonnali átutalási projektünk keretében már vizsgáljuk, hogy mennyire jelent komplex feladatot az euró alapú elszámolás, kiegyenlítés, klíringtevékenység. Már most arra törekszünk, hogy az indulást követő második fázisban a rendszerünk képes legyen az euró alapú tranzakciók feldolgozására.


Szándékunk az, hogy amikor az ország bevezeti az eurót, az a pénzforgalomban a lehető legkevesebb munkával és költséggel járjon. Az azonnali fizetés esetében is hasonlóan járunk el: az európai sztenderdeket követjük.




Korábban felmerült egy magyar kártyás elszámolórendszer kiépítésének ötlete. Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen fejlemény?

A kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló 2015/751-es EU rendelet kimondta, hogy a fizetésikártya-rendszereknek lehetővé kell tenniük azt, hogy az egyes kártyaalapú fizetési műveletek felhatalmazó és elszámoló üzeneteit különböző intézmények dolgozzák fel. Ennek kapcsán merült fel bennünk, hogy a bankkártyás tranzakciók klíringje Magyarországon történjen.

Elemeztük és vizsgáltuk ezt a feladatot, de arra jutottunk, hogy ez komplexitásában majdnem akkora feladat lett volna, mint egy azonnali fizetési rendszert létrehozni, így az igazgatóságunk amellett döntött, hogy inkább az utóbbi kialakítására fókuszáljunk.


Hiszen így reményeink szerint számos bankkártya típusú tranzakciót is sikerül átterelni a sokkal hatékonyabb és költségbarátabb azonnali fizetési rendszerbe.

Az azonnali rendszer kiépítése után sem gondolkodnak ezen?

Jelenleg nem célunk ilyen típusú rendszer kialakítása.

A bankváltás megkönnyítésével mik a tapasztalatok? Mennyire használják ezt az ügyfelek?

Az uniós és a hazai szabályozásnak köszönhetően ma már egyszerűen, egyablakos ügyintézéssel is lehetséges bankszámlát váltani. Az egyszerűsített bankváltás célja, hogy a fogyasztók segítése mellett megfelelő és egészséges verseny maradjon a lakossági bankszámlát vezető bankok között.

Az egyszerűsített bankváltás lényege, hogy egyszerűen, banki ügyintéző segítségével, a Magyar Nemzeti Bank által szabályozott folyamatok szerint tudunk bankot váltani. A bankváltást új bankunk fiókjában tudjuk személyesen kezdeményezni. Az adminisztrációs teher, amely korábban nagymértékben hátráltatta vagy akadályozta, hogy könnyen és egyszerűen lehessen bankot váltani, megszűnt. Az új bankunk bekéri a szükséges információt a régi bankunktól, értesít minden érintettet (akik nekünk rendszeresen utalnak, akiknek mi csoportos beszedéssel fizetünk), átvezet minden kért megbízást az új bankszámlánkra és végül, ha kértük, akkor intézkedik a régi bankszámlánk bezárásáról is.

Ennek ellenére azt látjuk, hogy Magyarországon, egyablakos ügyintézéssel nem túl gyakran váltanak bankot az ügyfelek: 2017-ben és 2016-ban összesen 1450 sikeres bankváltás volt. Ugyanakkor ez a szám nem tartalmazza az összes váltást, mert továbbra is megmaradt ennek a hagyományos módja. A szolgáltatásra vonatkozó elégedettség mérést 1 év eltelte utánra terveztük (2017. november), így a visszajelzésekkel kapcsolatos információra még várni kell.
A szolgáltatás egyébként megfelelően működik. Az ügyfél oldalról érkező esetleges fejlesztési igények megvalósításának lehetőségét folyamatosan vizsgáljuk.