2017. december 17. Vasárnap, Lázár, Olimpia.
 
Javult a magyar gyerekek szövegértéseForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2017-12-05 17:22:43
Címkék: Bihari hírek
Javuló eredményeket értek el a magyar gyerekek a legújabb nagy nemzetközi kompetenciavizsgálaton. Szemben a korábbi, lehangoló PISA-vizsgálatokkal, viszonylag jól szerepeltek a magyar diákok a kedden nyilvánosságra hozott PIRLS-méréseken. Ez a vizsgálat a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit méri. Az 50 vizsgált ország között a magyar gyerekek a jobbak között, a 9-16. helyen végeztek, és némileg saját magukhoz képest is javultak.

A PIRLS egy nagy nemzetközi szövegértés-vizsgálat, 50 ország vesz részt benne. 2001 óta öt évente rendezik meg a negyedikesek között, amin a magyar diákok eredményei hagyományosan jók. (Hogy miért, hogy ha más méréseken ennek éppen az ellenkezője látszik, arra hamarosan visszatérünk.).

Most a tavalyi, 2016-os nagy nemzetközi mérés adatait hozták nyilvánosságra. Az élen a szingapúri és az orosz negyedikesek végeztek, a legjobbak közé még Hong Kong, Írország, Finnország, Lengyelország és Észak-Írország tartozik.

A magyar tanulók az ezutáni mezőnyben jönnek: az átlageredményük 554 pont, ezzel kvázi holtversenyben a kilencedikek a listán. Ha ez egy verseny (és az oktatási rendszerek értékelésekor kimondatlanul is így szoktak ezekre a számokra tekinteni), akkor azt mondhatjuk, hogy 31-en végeztek mögöttünk.


+11 pont öt év alatt

A mostani 554 az eddigi legjobb magyar átlag, a legutóbbi, 2011-es méréshez képest 11 ponttal javult.

Az előzetes félelmek, hogy romlani fognak a magyar eredmények, nem igazolódott, javultak– mondta Balázsi Ildikó minisztériumi főosztályvezető.

„Gratulálok a magyar diákoknak és az alsó tagozatban tanítóknak” – kommentálta a friss adatokat a minisztériumi tájékoztatón Palkovics László  oktatási álamtitkár, aki ugyan hozzátette, hogy az adatokat részletesen értékelni kell még, mégis azt hangsúlyozta, hogy azok a vélelmek, hogy a magyar iskolarendszernek különböző problémái vannak, nem igazolódtak vissza.

Az oktatáspolitikai vezetés a maga szempontjából érthetően az eredményeket egyértelmű sikerként kommunikálja, és azt leginkább saját intézkedéseinek tulajdonítja. Palkovics konkrétan az állami fentartásba vételt (szerinte ez stabilabb, kiszámíthatóbb működést hozott, aminek lám, már látszanak az eredményei), a pedagógus életpálya modellt és jövedelemrendezést, valamint a kötelező óvodát emelte ki, mint aminek az eredményei végre visszaköszönnek.


Győzelmi jelentés, kis hibákkal

Korábban, a nagyon rossz PISA-eredmények után némileg más volt a minisztériumi szemüveg. Akkor, amellett, hogy a PISA-n kívüli, relatíve jobb eredményeket mutató más méréseket (TIMMS, illetve a magyar kompetenciamérések) emelték ki, mondván, ne csak a nagyon sötét képet festő PISA-ból induljunk ki, még ha nemzetközileg az is a legfontosabb, éppen azt hangsúlyozták, hogy sajnos a nagy oktatási rendszerátalakítások lassan hatnak, a pocsék PISA a 2010 előtti hibák következménye (2010 előtt egyébként még éppen javultak a PISA-adatok).

Ehhez képest a mostani PIRLS-nél ez már – hangsúlyozzák – a Fidesz oktatáspolitikájának az eredménye. Amikor erre az ellentmondásra a sajtótájékoztatón rákérdeztek, Palkovics László ezt úgy oldotta fel, hogy mivel itt kisebb gyerekeket, 10 éveseket mérnek fel, hamarabb jelentkeznek a pozitív hatások. Az államtitkár értelmezésében éppen hét év a PIRLS-nél az „átfutási idő”, hiszen a kötelező hároméves óvoda három éves kortól kezdődik. (Valójában az ovis szabályok csak 2015-ben változtak meg, nem 2010-ben, és azokban a csoportokban is jobbak most az eredmények, ahol a gyerekek korábban is lényegében mind jártak óvodába.)

„Azt láthatjuk, hogy a negyedikeseknél az iskola már tud hozott hátrányokat kompenzálni: még a hátrányosabb helyzetű családokból jövő magyar gyerekek is jobban teljesítettek, mint a nemzetközi átlag” – mondta Palkovics László. Valóban így van: a magyar tanulók átlageredménye 554 pont volt, miközben a PIRLS-nél mindig 500 pont a nemzetközi átlag, definíciószerűen, ugyanis mindig 500-ra standardizálják a skálát.

Az eredmények országonként


PIRLS és PISA. Mi a különbség?

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy kikhez képest vagyunk jók. A PIRLS-ben ugyanis nem pont ugyanazok az országok vesznek részt, mint A PISA-n. Míg ott az átlag, amitől a mi gyerekeink minden területen, matematikában, természettudományokban és szövegértésben is rendre elmaradnak, az OECD-országokra vonatkozik, vagyis a világ legfeljettebbjeire, addig itt a PIRLS-ön több fejlődő ország is részt vesz a mérésben. Az 500-as átlag tehát kevesebbet ér, hiszen azt olyan nem európai szintű, gyenge oktatási rendszerek rontják le, mint az azeri, a trinidadi vagy sok közel-keleti országé.

Így is örömteli természetesen, hogy a negyedikes magyar gyerekek szövegértése szignifikánsan jobb például a franciáknál, izraelieknél, belgákénál (miközben lényegében egy szinten van az amerikai, az angol az olasz és a skandináv eredményekkel).

A PIRLS, ha nem is akkora a presztízse és a neki tulajdonított jelentőség, mint a PISA-nál, szintén fontos nemzetközi mérés. A negyedikesek szövegértését úgy vizsgálja, hogy némileg figyelembe veszi, hogy mi az adott országban a tanterv. A nagyon tantervközpontú, a kompetenciafejlesztést háttérbe szorító magyar oktatási rendszerhez ennyiben jobban passzol ez a fajta mérés, ez lehet az egyik oka annak, hogy ebben a magyar gyerekek hagyományosan jobban teljesítenek, mint a PISA-n.

Ezen, és a gyengébb országösszetételen kívül még két dolgot érdemes figyelembe venni az eredmények értékelésekor: mivel negyedikesekről van szó, itt leginkább az alsó tagozat eredményét látjuk, a magyar oktatás legnagyobb problémái pedig a szokásos értékelések szerint a felső tagozatban válnak akuttá, a magyar gyerekek ott kezdenek igazán leszakadni. A másik, amit egy-két oktatási szakértő még fel szokott vetni ennek kapcsán: itt nem egy életkori csoportot, hanem egy osztályt mérnek, a negyedikeseket. Akik nem, vagy nem időben jutnak el ebbe az osztályba, például az ismét lehetséges korai buktatás miatt, azokat így nem veszik figyelembe – ez azonban inkább más, felső tagozatos méréseknél lehet releváns, mert azért a negyedikbe nagyjából még mindenki elevickél.

Palkovics László ezzel szemben a mérés szerint motiváltnak és elégedettnek mutatkozó alsós tanítók szerepét emelte ki. Bár tudjuk, hogy a számukra keveset nyújtó életpályamodell ellenére sem akarnak fiatalok tanárnak, tanítónak menni, és ebben a mérésben is kijött, hogy a magyar tanítói gárda elöregedett és létszámhiányal küzd, az államtitkár ebből azt emelte ki, hogy milyen pozitív, hogy „a gyerekeinket tapasztalt tanítók tanítják”.


A család és a lakóhely sokat számít

Fontos megjegyezni még, hogy szövegértésben mindig a lányok szoktak a jobbak lenni. Nálunk is, átlagosan 13 ponttal, mint a fiúk; sok országban ennél is nagyobbak a nemek közötti különbségek.

A PIRLS-ön kétféle szöveget kapnak a gyerekek, hogy azokban visszakeressék és értelmezzék az információkat, egyszerűbb következtetéseket vonjanak le: egy meseszerűbb, élményszerző, és egy tankönyvesebb, információszerzőt. Miközben az ázsiai gyerekek inkább az információközlő, az európaiak és a mieink is inkább az élményszerzőkben jobbak. Ez most is így van, de a magyar gyerekek eredménye most az utóbbiban javult valamivel jobban.

A családi környezet nagyon sokat számít, az otthoni erőforrások, akár az, hogy vannak-e otthon könyvek. A magyar gyerekeknél 603, 547 és 463 az átlagpont az erőforrásokkal való ellátottság szempontjából a három nagy csoportban. A javuló eredmények az első értelmezések szerint főleg annak köszönhetők, hogy több a javuló helyzetű család.

Miközben a képességeloszlás intervalluma nálunk átlagos, vagyis a magyar diákok közötti különbségek nemzetközi mércével nem kiugrók, ijesztő tendencia, hogy a területi egyenlőtlenségek egyre nagyobbak. Míg Budapesten 580 felett, a falvakban csak 510 pont körüli most a magyar átlag. Ráadásul amíg a budapestiek adatai javultak, a községekben élő gyerekeké romlottak, vagyis egyre nagyobbak a területi egyenlőtlenségek. A térbeli egyenlőtlenségek nem az iskolarendszer problémája, rajta kívülálló.

Ezen a tavalyi szövegértési mérésen Magyarországról közel 5000 gyerek vett részt 149 iskolából.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!