A karácsonyi ajándékozás talán egyetlen kellemetlen pillanata lehet, amikor kiderül, az ajándék nem tetszik, nem passzol, vagy éppen nem működik. Ennek következtében az ünnepek után valóságos népvándorlás indul a kereskedések irányába azzal a céllal, hogy kicseréltessék a nem megfelelő portékát.
Talán akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy a kereskedőknek csak indokolt esetben kötelező kicserélniük az árut, egyéb esetekben csak a boltosok jóindulatában bízhatunk.
Annak érdekében, hogy ne érjen meglepetés, illetve tisztában legyünk a lehetőségeinkkel, a Napló szakemberhez fordult: kérdéseinkre Molnár Jenő, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület debreceni szervezetének elnöke adott érdemi válaszokat.

Karácsony utáni első munkanapokon megszokott látvány, hogy megtelnek a boltok és a bevásárlóközpontok azokkal, akik ilyen-olyan okból megpróbálják kicseréltetni a szeretet ünnepén kapott ajándékaikat. Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor a kereskedőnek kötelessége visszavenni a nála vásárolt terméket, holott ez koránt sincs így.

– A karácsony utáni visszacserélési hullám kiszolgálása nem törvény adta kötelességük a forgalmazóknak, hanem csak egy gesztus – hívja fel a figyelmet Vitéz Molnár Jenő, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület debreceni szervezetének elnöke. – Ennek az időszaknak a leggyakrabban előforduló esete, hogy már hetekkel-hónapokkal ezelőtt megvették az ajándékot, csak közben elfelejtkeznek arról, hogy a törvény az üzletben vett áruk kapcsán a vételtől számított három munkanapot ír elő arra, hogy amennyiben – ez fontos! – hibás a termék, akkor azt kötelezően kicseréljék. Tehát kizárólag a hibás termékekre vonatkozik ez a lehetőség.

Azért, mert nem tetszik a színe vagy a fazonja, a kereskedő nem köteles kicserélni!”

Bármit vásárolunk, érdemes kipróbálni, nehogy meglepetés érjen bennünket később. Ha boltban szerezzük be a leendő ajándékot – például műszaki eszközt –, már ott kérjük, hogy üzemeljék be, mert ha nem működik megfelelően, a bosszúság mellett egy felesleges szállítást is megspórolunk magunknak. Internetes vásárlásnál 14 napon belül bármilyen indokkal elállhatunk a vételtől, itt a legfontosabb, hogy az elállási szándékot mindig írásban kell jelezni.

Akár írott, akár elektronikus formában tesszük meg a bejelentést, a lényeg, hogy nyoma legyen az elállásnak. Ajánlatos egy másolatot megtartani, mert ha szükséges, így dátumokkal tudjuk bizonyítani, hogy nem csúsztunk ki a határidőből. Érdemes megbízható weboldalról választani, az új webshopokkal legyünk óvatosak. Egy jó tanács: a világhálóról beszerzett terméknél célszerű az elejétől a végig videóra venni a felbontás folyamatát – figyelmeztet.

Ne dőljünk be

Amennyiben az ajándékról a kibontása után kiderül, hogy hibás, de kicsúsztunk a háromnapos határidőből, akkor sincs baj: a szavatossági időszak alatt a kereskedőnek kötelező megjavíttatnia vagy kicserélnie a terméket, vagy ha ezeket nem tudja, akkor visszatérítenie az árát.


Fotó:: AFP / Alain Jocard

– A garanciaidő alatt a bizonyítási kényszer a kereskedőn van, tehát nem a vevőnek kell igazolnia, hogy működött az áru. Emiatt kevés cég engedi meg magának, hogy kötözködjön, ha a vevő kitart az álláspontja mellett, általában azzal zárul a nézeteltérés, hogy kicserélik a terméket. Még mindig vannak olyan kereskedők, akik megpróbálják, nyomást gyakorolva, félrevezetni a vevőt, de nem szabad engedni nekik. A jogszabály előírja, hogy mely, kereskedelmi forgalomba kerülő termékekre vonatkozik a jótállás, és melyek a kivételek. A blokkot érdemes a lepecsételt jótállási jegy mellé tűzni, de ez csak egy ajánlás. Ha a szervizben azzal hozakodnak elő, hogy nincs ott a blokk a garanciajegy mellett, és ezért nem lehet garanciálisan megjavítani, ne dőljünk be, ugyanis a rendelkezés úgy szól, hogy a jótállási jegy (amennyiben az ott szereplő adatokból megállapítható az eladó fél személye) vagy a számla közül az egyik önmagában is elég hozzá – figyelmeztet Molnár Jenő.

Tévhitek

Garanciális problémánál a törvény világosan leírja a sorrendiséget: amennyiben a termék javítható, akkor erre kell törekedni, ha pedig nem hozható helyre, akkor ki kell cserélni, legvégső esetben vissza kell téríteni az árát, de csak készpénzben – tehát nincs lehetőség például vásárlási utalvány formájában odaadni. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy attól, mert egy árucikk akciós, még ugyanúgy vonatkoznak rá a garanciák, feltételek. A megvásárolt portéka dobozát sem kell megőrizni, bár célszerű az esetleges visszaküldés megkönnyítése miatt. Ha visszaviszünk egy hibás terméket, figyeljünk arra, hogy ami a dobozban volt, mindent vissza kell vinni, tehát a kiegészítőket is.

– Keringenek tévhitek is a vásárlók köreiben: például a hiedelmekkel ellentétben nem teheti meg egy cég, hogy a meghirdetett akciója előtt felemeli a termék árat, majd a leértékeléskor gyakorlatilag a normál áron adja el az árut, ugyanis működik egy árfigyelő szolgálat, amely ezt felügyeli.

Olyan létezik, hogy hetente egy-egy százalékot emelnek az áron, és amikor eljön az akció ideje, akkor adnak 15 százalék kedvezményt, ami a pár héttel ezelőtti árhoz képest valójában csak öt százalékos csökkenés.”

Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a vásárlóknak nemcsak joguk, hanem kötelezettségük is van. Például a rendeltetésszerű használat vagy a hibabejelentés: amennyiben problémát észlelünk, azonnal jelezni kell a kereskedőnek vagy a szerviznek, hogy el lehessen hárítani azt. Sokan csak bosszúsan legyintenek, amikor nem találnak magyar nyelvű tájékoztatót, pedig kötelező mellékelni. Tehát az nem megoldás, hogy a boltban azt mondják, töltsék le magyar nyelvű tájékoztatót az internetről. Minden üzletben ott van a vásárlók könyve. Bármi gondja van az embernek, szánja rá azt a pár percet, és írja be, mert az bizonyító erejű hivatalos okiratnak minősül egy lehetséges későbbi eljárásban – tanácsolja a szakember.