Nyolcvannégyezer forintot kapok papíron, de még zsebbe is jut olyan hatvanezer – számolgat egy vagyonőr cégnél dolgozó férfi, aki a többiekhez hasonlóan azzal a feltétellel nyilatkozott cikkünkhöz, hogy nem írjuk le a nevét. Az egyébként 24 órás portaszolgálatot ellátó biztonsági őr ráadásul nem is a feladatra szerződést kötő cégnél van bejelentve, hanem egy szociális szövetkezetnél, az őrzésre szerződött cég áll jogviszonyban a megbízóval, és köztesként a szövetkezettel.

Így mindenki jól jár – magyarázza a férfi, így neki is több marad a hatórás bejelentéssel, mivel a szociális szövetkezetet adókedvezmények illetik meg a foglalkoztatásnál. „Hat órára vagyok bejelentve, ezért papíron kapom a 84 ezer forintot. Valójában 24/48-as munkarendben vagyok, ami azt jelenti, hogy egy 24 órás szolgálatot két pihenőnap követ” – teszi hozzá a férfi, akinek egyébként is hasznos ez a konstrukció, mivel állami ellátást is kap, azt nem szeretné elveszíteni, mert az legalább biztos.

Őszi ellenőrzés, lesújtó eredmény

Tavaly ősszel kiemelt ellenőrzéseket tartottak a munkaügyi felügyeletek, ennek eredményén döbbentek le sokan, bár nem először fordult elő, hogy a vagyonőröket, biztonsági szolgálatot ellátóknál hasonló arányban állapítottak meg szabálytalanságokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 1026 vagyonőrzéssel foglalkozó céget vizsgáltak, 2592 munkavállalót érintően. A tavaly október-novemberi vizsgálatok a cégek 76 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot, és ezek 68 százaléka a munkavállalók sérelmére elkövetett jogsértés. Mivel 52 esetben már többedszer akadtak fenn a rostán, még bírságot is fognak kiszabni a hatóságok. Kevesebb a színlelt szerződés, ugyanakkor évek óta tapasztalható a „folyamatos próbaidő”, új trükk viszont, hogy egyszerre két munkáltatóval is jogviszonyban áll a munkavállaló, így a munkaidővel tudnak manipulálni.


Két-háromszoros különbséggel is hirdetnek órabért a vagyonőrök közösségi oldalán, 450-1000 forintos szórásban kínálnak munkát, többnyire vagyonőri állásokra. Az idei hirdetésekben csak az a meglepő, hogy a kötelező minimálbéres órabér 794 forint, de ha már egy OKJ-s tanfolyamot elvégzett, vagyonőri igazolvánnyal rendelkező dolgozót keresnek, akkor bruttóban 1038 forintos órabért kell fizetni. Persze a hirdetők többsége azért nincs lemaradva, nagyjából átlagosan nettó 600 forintos órabért azért megadnak. Néhol akkora a kínálat, hogy még ezen is röhögnek az álláskeresők. Ennek ellenére megy a trükközés.
Képünk illusztráció
© AFP / Oliver Morin 

A cégek is variálnak

Egy munka nélkül maradt nő információkat gyűjtött a szakmáról, mert ilyen pozícióban szeretett volna elhelyezkedni. A munkaadók többnyire privátban válaszoltak neki, és a válaszok alapján már nem is akar vagyonőrként elhelyezkedni: arra ugyanis csekély az esély, hogy bejelentsék munkahelyén, de egy szabályos foglalkoztatás esetén is csak egy papíron 4-6 órás munkaviszonyra számíthat.

Hogyan lehet, hogy azok képviselik az érdekeinket, akiknek a cégeik vannak?

– tette fel a kérdést egy évtizeden át egy vidéki bankban dolgozó biztonsági őr. A férfi már nem ebben a munkakörben dolgozik, de még mindig felhúzza magát: „Azt tudtuk, hogy háromhavonta más-más cég a munkáltatónk, de mindig ugyanaz volt a kapcsolattartó, végül már amikor az adóhatóság is elkezdett nyomozni, kiderült, hogy egy ukrán cég alkalmazottai vagyunk. Egy volt kollégám elment a tb-hez, mert nyugdíjba készült, ott derült ki, hogy évente három hónapra volt bejelentve éveken át. Nekem akkor telt be a pohár, amikor rendre levonták a bérünkből a cafetériát, és csak nagy csúszásokkal kaptuk azt meg. Elegem lett, itt a megbízónak sem érdeke, hogy tisztuljanak a viszonyok. Mi annak idején többször jeleztük a bank vezetésének is a visszásságokat, azzal intézték el, hogy a központ köti a szerződéseket. Nekik sem volt érdekük, hogy rendes fizetést kapjunk, az nekik is többe került volna” – tette hozzá a férfi.

Munkáltatók: a megbízó sem fizeti meg

„A közbeszerzéseken nem lehet alámenni a rendeletben meghatározott, évente megszabott rezsióradíjnak, de a piacon a megbízó annyit ad, amennyit akar” – nagyjából így összegezte a helyzetet Német Ferenc, a Vagyonőri és Magánnyomozói Szakmai Kamara egyik alelnöke. A kötelező rezsióradíj tavaly március óta 2124 forint, ebből kellene kigazdálkodni a járulékokat, a kötelező munkaruhát, képzéseket, a szolgálat munkában tartását. Német Ferenc számításai szerint az előbbiekre elmegy nagyjából 35 százalék, de így akkor 1400 forint is juthat a biztonsági őrnek. Ebből még lejön az szja, nyugdíj, tehát a munkavállalót terhelő adók, ekkor a zsebben legálisan nagyjából 950 forint landolhat, de így a munkáltatónak egy vas haszna nem marad. És ez akkor jön ki, ha a közbeszerzéseken kötelező legkisebb rezsióradíjat vesszük alapul.

Mások szerint persze kijön a matek. Rusz Alajos, biztonságszervező szakmérnök szerint a kötelező rezsióradíj mellett a cégnek 10-20 százalék hasznot lehet realizálni. A diplomás szakember szerint az egyik probléma a cégeknél éppen az, hogy aki ért a vagyonvédelemhez, nem biztos, hogy ért a gazdálkodáshoz is. Azt azért ő is elismerte, hogy a közbeszerzéseken ugyan nem lehet alámenni a hatóságilag meghatározott összegnek, de a piaci megbízásoknál simán lehet ez alatt kötni szerződést, amikor már necces lehet a minimálbér kigazdálkodása. Nem csoda, ha a munkaidővel próbálnak trükközni sokan, olyan információ is eljutott hozzánk, hogy éppen az adóhatóság egyik vidéki épületében van vagyonőr kétórás készenléttel bejelentve, miközben több órát dolgozik.
Képünk illusztráció
© AFP / Monty Rakusen 

Egy másik cégvezető példát is hozott: 1000 órát kell lefedni egy megbízás során, ezért 2 millió forintban kötnek megállapodást. Nem mindegy, hogy 4 készenlétissel, vagy 5-6 nyolc órára bejelentett munkavállalóval teljesítik a feladatot, hiszen így akár két ember járulékait is meg lehet spórolni.

Nagy a harc a piacon

A vagyonvédelmi kamara alelnökének cége, a Tigers Security Kft. 2014-ben 3, 2015 ben 2, 2016-ban már csak egy közbeszerzést nyert, az utóbbi szerint a Csongrád Megyei Kormányhivatal portaszolgálatának megszervezésével bízták meg. Az elnyert 25 millió forintos összegből az ekkorra bejegyzett 40 munkavállaló bére biztosan nem futotta ki, de lehetett más piaci megbízása is a cégnek.

Olyat azonban többen is tapasztaltak a cégvezetők közül az utóbbi időben, hogy a megbízók „csapják le a kezükről” a biztonsági őröket, és inkább maguk alkalmazzák őket. Ez viszont mégis azt támasztja alá, hogy valahol vagy nagyon macerásak a vagyonőrző cégek, vagy jobban megéri a megbízónak felvenni az őröket, mintsem megfizetni a vállalkozó céget.

Kecskére káposztát?

„Itt van a nyakunkon a minimálbéremelés, de a rezsióradíjakról még nem kezdődtek meg az idei egyeztetések a Belügyminisztériumban” – teszi hozzá Német Ferenc, szerinte ezzel is segíthetnének a fizetési problémákon. Német azt is furcsállja, hogy amikor már minden adatbázist digitalizálnak, miért éppen a vagyonőrzők adatait őrzik sajtpapírokon. Ugyanis valóban a helyzet az, hogy az ORFK adja ki a vagyonőri engedélyeket, de arról csak papíron vezetik a nyilvántartást, ami manapság az ellenőrizhetőséget akadályozza.

Még ha emelik is az idei rezsióradíjakat sem biztos, hogy az rendezné a káoszt, az ágazatot is érintő munkaerőhiány rendezheti felfelé a nettó órabéreket. Az egységes, hozzáférhető nyilvántartás javítana a helyzeten, és a kamarai vezető szerint az sem ártana, ha ismét kötelezővé tennék a kamarai tagságot, és jogosítványokat is kapna a szakmai szervezet.

Milliárdosok klubja

Mindeközben persze vannak olyan cégek, amelyek milliárdos szerződéseket kötnek, többnyire állami cégekkel, több évre. Sőt, 2014 óta az MVM Zrt. egy saját leányvállalatot is működtet, az MVM BSZK Zrt.-t, amely a Vértesi Erőműtől kezdve a Paks II. területéig lát el feladatokat.
A Vértesi Erőmű
© Túry Gergely 

A legsikeresebb cég, közismerten a korábban Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó Civil Zrt., csak a tavalyi évben nyolc közbeszerzést nyert, összesen 27 milliárd forint körüli értékben. A legnagyobb falaton, a Közbeszerzés és Ellátási Főigazgatóság több objektumának őrzési feladatain másik három céggel, a szintén ismert Hunex, PFM, és Valton Kft.-kel osztozik. Ezért cserébe három évig kell a hivatal nyolc településén levő objektumokat őrizniük.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert ugyanerre a feladatra, a közbeszerzési értesítő szerint éppen eggyel kevesebb település objektumainak őrzéséért a PFM Kft. egyedüliként és két év négy hónapra, négymilliárd forintért szerződött.

A másik furcsaság, hogy a Civil Zrt. éppen a 26 milliárd forintos megbízás elnyerése előtt szüntette meg a zsanai gáztároló részben fegyveres őrzését, mert a szerződés, amit korábban 300 millió forintra kötöttek, ellehetetlenült. A szakítás okaival kapcsolatosan kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak, mivel a fegyveres őrzés szükségessége alól ők mentesítették a gáztároló tulajdonosát, és megkerestük a megbízót is. Egyelőre nem kaptunk válaszokat.

Mindenesetre annyi biztos, hogy december óta a MVM BSZK Zrt. őrzi a gázos helyet, átvették a Civil Zrt. alkalmazottait, de el is bocsátottak embereket. Úgy tudjuk, hogy több fizetést is ígértek a korábbi munkáltatónál, de ez nem teljesült. Azt hallottuk Zsana környékén járva, hogy azért bontották fel a megbízók a szerződést a Civil Zrt.-vel, mert túlságosan drágállták az őrzés költségeit.