Aki eljut a doktoriig, az pontosan ugyanannyi kezdő fizetést, bruttó 180 500 forintot kaphat, mint az, akik közalkalmazottként alapfokú iskolai végzettséget igénylő, de szakképesítéshez kötött munkakörben helyezkedik el. A versenyszféra pedig óriási előnyben van, egy pénztáros 300 ezer forintos bruttó bérét a közalkalmazottak közül csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők érhetik el – olvasható az e heti HVG-ben.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a bruttó átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik – ilyenek például a kormánytisztviselők.

A kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. Míg a minimálbért és a garantált bérminimumot évente emelték, az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni.

A bérkiegészítés viszont felborítja a rendszer belső logikáját: az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak.