A legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD rendszeresen közzéteszi adatait a lakossági megtakarításokról.  Az adatok összevetéséből kiderül, hogy Magyarország hol áll a régióban, Európában, a világban. Az egyik vizsgálatban a lakosság átlagos megtakarításait az éves fizetéssel vetik össze. Ez alapján inkább a stagnálás volt megfigyelhető, az utóbbi évekkel összehasonlítva nem nagyon változott Magyarország relatív pozíciója. Jelenleg a magyar háztartások átlagosan az éves fizetésük 2,8-szorosának megfelelő megtakarítással rendelkeznek. Ennek bő duplája az, ami a nyugat-európai országoknál megszokott. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen az életszínvonal valóban sokkal magasabb egy tőlünk nyugatabbra lévő országban, mint a régiónkban vagy Magyarországon. Az viszont legalább a mi malmunkra hajtja a vizet, hogy a régiós átlaghoz képest több megtakarításuk van a magyar háztartásoknak.
OECD, Bankmonitor 

Ajánlatos megnézni az egy főre jutó megtakarítási összeget is, hiszen ez még jobban megmutatja a szakadékot az egyes európai régiók között. Míg Nyugat-Európában az egy főre jutó átlagos vagyon megközelíti a 27 millió forintot, addig Magyarországon mindössze 2,6 millió forintról beszélhetünk. És ez is csak egy átlagos érték, van a lakosságnak egy jelentős része, amelynek semmilyen megtakarítása nincsen, míg egy szűk réteg az átlaghoz képest jóval nagyobb összeg felett rendelkezik.

Elsőre furcsának tűnhet, hogy ha a megtakarításokat az éves fizetéshez mérjük, akkor a közép-kelet-európai régióhoz képest előbb végez Magyarország, viszont az egy főre jutó érték tekintetében már elmarad a régiótól. Ennek magyarázata, hogy a mutató kiszámításakor a teljes lakosságra vetítettük a megtakarításokat, és nem a dolgozókra.

Mindez semmit sem változtat a tényen, vagyis azon, hogy egy magyarnak az átlagos megtakarítása a tizede egy nyugat-európainak. Ráadásul a mediterrán országok is hazánk előtt járnak, ott átlagosan bő háromszoros a különbség a megtakarítások értékében.
OECD, Bankmonitor 

A megtakarítások összetételét áttekintve több olyan specialitással lehet találkozni, ami kifejezetten a magyar lakosság sajátja. Ide sorolhatjuk a következőket:

- hagyományosan magas a magyar emberek készpénztartása (15 százalék), de ez egyébként az egész régiónkra illik,

- a nagyon alacsony betéti kamatok miatt a betétektől teljesen elfordult a lakosság, még Nyugat-Európában sem áll ilyen alacsonyan (34 százalék) a betétek részesedése,

- a részvények nem hozzák lázba a magyarokat, ellenben a nyugat-európaiakkal,

- kifejezetten magas arányban (16 százalék) tart a lakosság nálunk befektetési alapokat,

- az életbiztosítások sokkal kisebb szerepet töltenek be a megtakarítások között (7 százalék), mint a nyugati országokban,

- az egyéb kategória kiemelkedően magas aránnyal (25 százalék) rendelkezik, ami a lakossági állampapírok  nagy népszerűségének számlájára írható.
OECD, Bankmonitor 

A megtakarításokon belül a betétek közel egyharmados arányt képviselnek és ebben nagy szerepe van annak, hogy itt vannak kimutatva a lakástakarékpénztáraknál  elhelyezett betétek és a befizetésekhez tartozó állami támogatás is. Az elérhető adatok szerint 2003-2016 között a betétállomány a szektorban évente átlagosan 16 százalékkal nőtt és nagy valószínűséggel két számjegyű bővülésre került sor 2017-ben is.

Összességében 2016 végén 724 milliárd forint volt a lakástakarékoknál, miközben a betétekben az OECD szerint bő 8000 milliárd forint volt. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a betétek között megközelítőleg minden 10. forint a lakástakarékoknál van. A szektor népszerűségét elnézve pedig minden ok megvan rá, hogy a részesedésük növekedjen. A 30 százalékos állami támogatással együtt ugyanis akár két számjegyű hozamot is realizálni lehet.