Az MNB statisztikája szerint 1,7 millió nem törlesztő lakossági hitelszerződés van az országban; az igazságügyi tárca adataiból pedig az derül ki, hogy majdnem 900 ezer háztartást, családot fenyeget a kilakoltatás réme. A kormánytöbbséget azonban, úgy tűnik, ez nem nagyon érdekli: a napokban leszavazta azt az ellenzéki indítványt, amely gyorsított eljárásban javasolta meghosszabbítani az áprilisban lejáró kilakoltatási moratóriumot. Pedig a helyzet egyre súlyosabb. A Habitat for Humanity Magyarország nemrég publikált jelentése szerint a hitelüket, adósságaikat fizetni képtelenek élete egyre bizonytalanabb, részben azért is, mert az utóbbi évek lakhatást könnyítő kormányzati megoldásai a relatíve jobb helyzetben lévőket segítették.

Pedig lenne alternatíva: a Habitat például 4–6 millió forintért újít fel üresen álló önkormányzati lakásokat, ahová nagyrészt olyan családokat költöztetnek be, amelyek a bebukott hitelük miatt saját házukat, lakásukat elveszítették. Jelenleg 3715 üresen álló önkormányzati lakás van szerte az országban, és ezeknek jó részét be lehetne vonni a hiteleseket segítő programba – vélik a szervezetnél. Ahhoz persze, hogy jelentős számú üresen álló ingatlant fel lehessen újítani, az államnak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia.

Négy éve a kormány nem volt ilyen szűkmarkú: szakértők szerint irreálisan drágán, összesen 2,7 milliárd forintért húzták fel Ócsa külterületén a devizahitel-károsultaknak szánt telepet. Eredetileg ötszáz könnyűszerkezetes ház megépítését tervezték, ám végül csak nyolcvan készült el. Az ígéretek szerint lett volna óvoda, orvosi rendelő és templom is, ezek közül viszont egyik sem valósult meg. S már nem is fog. A kormány csendben megszüntette ugyanis a programot. Beigazolódott, amit sokan megjósoltak: az emberek nem akartak tömegesen a „semmi közepére” kivándorolni.
Az ócsai lakópark. Félmegoldás
Fülöp Máté 

A csonkán maradt lakópark egyetlen – igaz, jól felszerelt – boltjának alkalmazottja szerint korántsem olyan lesújtó a kép. Elmondása szerint, akik beköltöztek, azok „szeretik a házaikat, kialakult egyfajta közösség, a lakók jól érzik magukat az ő kis falujukban”. Nem is látják szívesen az újságírókat. A házak között sétálva a HVG munkatársa csak nehezen talált olyanokat, akik szívesen szóba elegyedtek vele. Ők is azt erősítették meg, hogy a lakópark „élhető”. Korábban a munkába jutás nehézséget okozott, ám a buszjáratokat nemrégiben sűrítették. Aki tud, Ócsára, Gyálra vagy Budapestre jár dolgozni, de a megkérdezettek azt mondják, hogy a lakók nagy részének nincs bejelentett állása. Feltűnő mégis, hogy szinte az összes háznál parkol valamilyen autó. A megkérdezettek elmondásából egy másik furcsaságra is fény derül: bár a telepen lakók mindegyike szociálisan rászoruló, devizahiteles egy sincs köztük.

Nem véletlen, hogy az ócsai program leállt – véli a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) munkatársa, Loboda Katalin is. Szerinte a lakópark gettósít, csupán elrejti a szerencsétlen sorsú embereket a szemek elől. Tapasztalata szerint az adósságcsapdába került emberek mobilitása alacsony, félnek a változástól, gyakran a saját kerületüket is csak nehézségek árán hagyják el. A SZÉRA ezért maga is teljesen más úton segít. Segítette például a Habitat által felújított zuglói önkormányzati lakásba jutáshoz azt a devizahiteles családot, amelyik egy időben a SZÉRA csömöri átmeneti otthonában kényszerült átvészelni a bajokat. Mostani, felújított önkormányzati lakásáért a család 20 ezer forint bérleti díjat fizet havonta. Annyit, amennyit Ócsán egy 60 négyzetméteres házért fizetnek az ottaniak.

Hasonló sikertörténetekről számoltak be az Utcából Lakásba Egyesületnél is. A nonprofit szervezet hajléktalanok számára pályáz meg önkormányzati lakásokat, amit felújítás után kedvezményesen bocsát fizetésképtelenné vált családok, fedél nélkül maradt emberek rendelkezésére. A szervezet munkatársa szerint a többségük – a közvéleményben élő hiedelmekkel ellentétben – dolgozik, rendszeres jövedelme van és nem csúszik a bérleti díj kifizetésével. Az egyesület egy másik kapcsolódó programja, az Adj Munkát pedig abban is segít, hogy a rászoruló embereket összehozza olyanokkal, akik alkalmi vagy akár hosszú távú munkára keresnek embereket.