A héten tapasztalt rendkívül hideg időjárás miatt naponta 200-400 MW-tal nőttek a bruttó rendszerterhelési csúcsértékek, és az időjárás-előrejelzés alapján a társaság számított arra, hogy megdől az eddigi, 6780 MW-os rendszerterhelési történelmi rekord, amelyet tavaly január 11-én, illetve idén február 28-án mért a Mavir.

Tegnap délben, 0 és –1 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet mellett a bruttó negyedórás átlagos rendszerterhelés értéke az előzetes adatok szerint elérte a 6835 MW-ot. Az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján ennél magasabb negyedórás átlag csúcsértékre még nem volt példa. Egy átlagos téli hétköznapon a csúcsidei rendszerterhelés általában 6000 és 6600 MW között változik.

Ugyanakkor a téli villamosenergia-fogyasztás, ha minimálisan is, de elmaradt a tavalyi szinttől. Míg 2017. december eleje és 2018. február vége között az előzetes adatok szerint összesen 11 842 gigawattóra (GWh) villamos energiát használt fel az ország, az előző télen 11 914 GWh-t regisztrált a társaság. Igaz, a magasabb érték a vonatkozó időszak rekordja.

A téli felkészülés során – különösen a tavalyi rendkívüli hideg tapasztalatai alapján – a Mavir a villamosenergia-rendszer többi szereplőjével együtt már korábban megtette a szükséges lépéseket nem csupán a hideg, hanem más szélsőséges időjárási viszonyok kezelésére is. A társaság hangsúlyozta, hogy a biztonságos ellátás ma garantált, ugyanakkor az energiafüggőség csökkentésének stratégiai célja kizárólag hazai erőművi beruházásokkal érhető el. – A szükséges kínálat rendelkezésre áll – mondta Tihanyi Zoltán, a Mavir rendszerirányítási és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a piaci menetrendektől eltérő fogyasztás vagy termelés esetén a különbözet kiegyenlítéséhez a társaság rendelkezik az előírt tartalékokkal.

A csúcsterhelés idején a villamosenergia-igényt hozzávetőlegesen 52,8 százalékban a hazai termelők biztosították, vagyis közel 47,2 százalékot (3226 MW-ot) importból fedeztek. A teljes bruttó rendszerterhelést a déli csúcsidőben 22,28 százalékban nukleáris forrásból fedezte az ország. A paksi atomerőmű ennél nagyobb mértékben is hozzájárulhatott volna az igények kiszolgálásához, ám a 2. blokkja éppen tervezett karbantartás alatt áll, így stabilan 1500 MW-ot adott le a fennmaradó három blokk.

A barnakőszén/lignit, illetve biomassza-alapon előállított áram a felhasználás 6,29 százalékát, a földgáz a 21,66 százalékát, a megújuló források pedig a 2,57 százalékát tették ki.