„Ami a lakosoknak ingyen van, az a települési önkormányzatnak pénzbe kerül.” Ezt Mikó Zoltán, Tiszagyulaháza polgármestere fogalmazta meg, amikor arról kérdeztük, hogy faluja miért nem igényelt tűzifa-támogatást a Belügyminisztériumtól.
Tiszagyulaháza egyike azoknak a településeknek, melyek tavaly nem pályáztak támogatásra.
A falvak önkormányzatainak egy része nem tudta vállalni a köbméterenként megjelölt 1200 forint önerőt, és a házhoz szállítást sem tudták volna teljesíteni, ami szintén feltétele a sikeres pályázatnak. Sőt, vannak olyan helységek is, ahol adminisztrációs hiba miatt nem pályáztak.
A sikertelenül próbálkozó és a nem pályázó települések között egy sincs, ahol ne osztottak volna valamilyen tüzelőt, vagy annak elmaradása kompenzálásaként élelmiszert.

A korábbiaktól eltérően a szociálistűzifa-program pályázati kiírása már nyár végén megjelent tavaly. Pályázatunkat elkészítettük, a megfelelő elektronikus felületen a pénzügyes kolléganővel az igényt rögzítettük, lezárni azonban ekkor még nem lehetett. Mivel a kolléganő augusztus 3-án megkezdte felmentési idejének letöltését, és a posztját senki nem töltötte be, a pályázat határidőn belüli lezárása elmaradt.

Amint észleltük a határidő-mulasztást, méltányossági kérelemmel fordultunk a belügyminiszterhez, a kérelmet sajnos elutasították” – válaszolta Szémán László, Hencida polgármestere kérdésünkre, amiben a tűzifaosztás elmaradásának okát tudakoltuk. A faluvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a szociálistűzifa-pályázaton Hencida 2015-ben 3,25, 2016-ban 2,17 millió forintot nyert a Belügyminisztériumtól. Annak költsége, hogy a fát az erdészettől az önkormányzat telephelyére kiszállítsák, a két évben jóval meghaladta a 900 ezer forintot, és ebben még nincs benne a lakosokhoz való szállítás. A képviselő-testület a szociális tűzifa kompenzálására 1,5 millió forint értékben élelmiszercsomagot osztott decemberben.

Nagyhegyesen ugyancsak adminisztrációs okok miatt maradt el az idén a támogatott tűzifa osztása. Mégsem maradtak fa nélkül a nélkülözők: a település saját forrásából 2,2 millió forint értékben kaptak.

A szociális keretből

– Nem igényeltük a fatámogatást, mert a kiszállítást és a szétmérést nem tudtuk volna megoldani. Adtunk viszont 152 családnak 10–10 ezer forintot saját forrásból – válaszolta kérdésünkre Buk György, Darvas első embere. Nagy János polgármestertől tudjuk, hogy Nyíracsád is saját forrásból oldotta meg a fatámogatást. Ott 100 családnak 100 köbméternyit osztottak szét.

Bihartorda forráshiányos település, így nincs pénze a támogatásra. A rászorulók azonban nem maradtak tüzelőtámogatás nélkül: – Önköltségi áron, árrés nélkül kapták a lignitet az ezt igénylők. Még ki is szállítottuk nekik – mondta Módos Imre polgármester.

– Mi, Folyáson nem vettük igénybe a Belügyminisztérium szociálistűzifa-támogatását, mert az önerő annyi lett volna, mintha mi helyben a saját keretünkből adnánk a rászoruló lakosoknak. Ennek ellenére, aki igényelt tűzifát, az az önkormányzat szociális kerete terhére kapott, van aki kétszer is. Hogy ez mennyibe került? A költségvetési év lezárása után tudom megmondani, mert az éves keretünkből fizettük. 2017-ben 900 ezer forintot fordítottunk szociális célokra – fogalmazott Magyar Sándor, Folyás polgármestere, aki hozzátette, a szociális támogatások igénylésében nemegyszer tapasztalt visszaélést.

Nem kellett a tuskó

Konyáron 266 igénylőből a jövedelmeket figyelembe véve 261 család összesen 760 mázsa fát kapott 2,8 millió forint értékben az önkormányzat segítségeként. Vig Szilárd polgármester azt is elmondta, hogy a Belügyminisztériumtól kapott támogatásból a könnyebb kiszállíthatóság miatt 703 mázsa szenet szereztek be, és azt 241 háztartás kapta meg. Tetétlenen az önkormányzat saját erejének biztosítása és a kiszállítás költsége miatt évek óta nincs államilag támogatott tüzelő. Helyben pedig nincs erdő, ahonnan beszerezhetnék a fát. Tavaly a közúttal kaptak lehetőséget aprófa gyűjtésre. A faluban egyébként készül fabrikett, ezzel segítik a nélkülözőket – tájékoztatott Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester.

Tavaly a Tisza melletti erdőben fát termeltek ki, a tuskókat kiforgatták a földből, majd a területet felszabadította a tulajdonos. Mindenki annyi tuskót vihetett, amennyit akart. Igaz, a hazaszállítást ki kellett fizetni. A faluból öten-hatan vittek csak haza fát” – beszél a tiszagyulaházi helyzetről Mikó Zoltán polgármester. – Ilyen előzmény után döntött a képviselő-testület, hogy nem igényel tűzifa-támogatást. Jövőre lehet, megpróbálják.