A későn jött fagyok és a havazás miatt a mezőgazdasági munkálatok egy részét el kell ugyan halasztani, akár két héttel is, de a szakemberek úgy vélik, ez nem okoz súlyos problémát a továbbiakban. A természetnek ugyanis megvan az a képessége, hogy ezt a késlekedést kompenzálni tudja. Emiatt még ugyanúgy jó termés lehet, mint ha március közepén az évszaknak megfelelő időjárás lett volna. Az ősszel elvetett kalászosok esetében azonban más a helyzet. Egyrészt a belvíz miatt, másrészt pedig a vizes területeket kedvelő vadlibák és a darvak miatt, amelyek sokszor lecsípik, rosszabb esetben ki is húzzák a földből a kikelt növényeket.

A várható gyümölcstermés mennyiségét sem lehet még pontosan megállapítani, ugyanis azt sok tényező befolyásolja. Épp ezért a mezőgazdászok nagyon bizonytalanok abban, hogyan alakul majd a termények ára. Amennyiben az ország más részeit kevésbé érintette a márciusi tél, valamint a tavasz hátralévő része kedvez a mezőgazdaságnak, nem kell drasztikus árváltozásra számítani.

Megoldás a tavaszi vetés?

Takarmánynak biztosan kevés lesz az őszi vetésű gabona; ami terem, az lisztnek, kenyérnek kell majd. Ezt Módos Imre, Bihartorda polgármestere válaszolta a Napló kérdésére. Elmondta, a hideg közel sem okozott annyi gondot a földeken, mint amennyit a belvíz. A hirtelen olvadás és a nagy mennyiségű csapadék nem tett jót a kalászosoknak. A fagy ugyanis ezeket a belvizes részeket úgymond lezárta, így a növényeket befullasztotta, ami miatt nagy részük ki is pusztult. A legjobban a bihari és a sárréti területet érintette a probléma, van, ahol a vetés csaknem kétharmada tönkrement emiatt. Sok esetben a vizet le sem tudják engedni a földekről, mivel a felszíni csapadékelvezető csatornák is megteltek.

– Tavaszi vetésben kell gondolkodni a gazdáknak. Miután kiszárad a talaj, kukoricát vagy napraforgót, esetleg árpát lehet még a helyére vetni, de tavaszi búzát már nem. Ezeket a pótlásokat takarmánynak használhatjuk majd.

Már elég sok pénzt befektettünk a földekbe, de mivel a növények nagy része elpusztult, így ez az év nem mutatkozik nyereségesnek. Ha pedig további esőzések lesznek, akkor az mifelénk egyenértékű lesz a csőddel”

– részletezte a polgármester.

A gyümölcsösben jobb a helyzet

Február végén és márciusban hiába volt hideg, a legalacsonyabb mínusz hét és mínusz tizenegy Celsius-fokos hőmérséklet sem veszélyeztette a fákat, mivel a rügyek még zárva voltak – fejtette ki Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a márciusi tél miatt sem látnak egyelőre semmilyen károsodást. Leginkább a cseresznyefákért aggódtak, ám a jelek szerint azok is sikeresen túlélték a rossz időt.

Még nem tudjuk, hogy a termést hogyan befolyásolja a hideg idő, de a korai előkészítési munkálatok, a metszés, a tápanyag-gazdálkodás, a talajmunkák alapján, amelyeket már elvégeztünk, nem hisszük, hogy gond lesz a terméssel. Azonban a permetezés és a későbbi időjárás is nagy hatással lehet még rá. Úgy vélem, hogy a virágzás nem fog késni a kedvezőtlen idő miatt, mivel a természet igyekszik „utolérni önmagát”, de egyébként is, március végén még nem késnek ezek a folyamatok – foglalta össze a vezérigazgató.

Még azzal sem késtek

Arról is szólt: a mezőgazdaság más ágaiban már jó lett volna a magvakat elvetni, ám még azzal sem futottak ki az időből a gazdák. Véleménye szerint a legfőbb kérdés most úgyis az, hogy a belvízzel elárasztott területeken mikor lehet elkezdeni a föld megművelését.