Az ünnepkör időtartama az ortodox vallásúaknál a leghosszabb. Húsvét előtti nagypénteki körmeneten a hívek fekete ruhában, a pap sötét reverendában, fekete zászlókkal járják körbe a templomukat. A hívek kezében égő gyertya van; mindez jelzi a gyászukat. Ünnep előtti nagyszombaton már vidámabb a körmenet hangulata. A hívek kezében virág, a tisztelendő ruhája, a zászlók színe is világos.

Sírokra vagy asztalokra

A húsvéti időszak jellegzetes liturgikus szokáshagyománya a húsvétot követő vasárnap megtartott halottak húsvétja. Az idetartozó hagyományok máig is elevenen élnek a magyarországi románok körében. Azon a napon is elmennek misére a templomba, majd délután a papjuk vezetésévek a temetőben gyülekeznek. Visznek magukkal kalácsot, tésztát, festett tojást, üdítőitalt, bort.

Körösszakálban rárakják egy sírra, míg Körösszegapátiban asztalt készítenek erre a célra. A pap rövid, erre az alkalomra szóló misét tart. A hívek pedig időnként közösen megfogják a kalácsot, a bort, emelgetik le-fel, s énekelnek, majd imádkoznak a halottaikért, hogy nyugodjanak békében. Az étel náluk a testet, az ének és az imádság a lelket jelképezi, mely a kettő egymástól elválaszthatatlan. Közben egy kis papírra felírják a hívek azon hozzátartozóiknak a keresztnevét, akiknek a lelki üdvéért imádkozzon a pap. Ilyenkor a pap a kis papírokról olvassa a neveket.

Mindezután kezdenek hozzá az ételek és italok elfogyasztásához. Kínálgatják egymást, közben beszélgetnek. Teszik ezt azért is, mert erre az alkalomra hazaérkeznek a távoli rokonok is.

Régen a megmaradt ételeket, italokat elosztották a halottak húsvétja alkalmából a temetőbe kimenő szegények között (főleg gyerekek voltak ezek). Napjainkban már ilyen nincs. Helyette a megmaradt ételt, kalácsot, tésztát, festett tojásokat hazaküldik azoknak, akik betegség, vagy más ok miatt nem tudtak kimenni a temetőbe.