A pályázatokat kiíró hatóság egy képlet alapján számolta ki, hogy elég nagy lesz-e a beruházások megtérülése az egyes pályázó településeken, azaz kaphatnak-e támogatást a fejlesztésre. A megtérülési ráta függött a várható megtakarítástól, az új lámpák üzemidejétől és árától is. A megtérülés mértékétől függött az is, hogy mennyi uniós támogatást kérhettek a városok a beruházásra. A Direkt36 több települést is megkeresett azt kérve, adják ki nekik az elmúlt évek áramszámláit, ezeket akarták ugyanis összevetni az előzetes energetikai tanulmányokkal, hogy kiderüljön, mennyi megtakarítással pályáztak az uniós támogatásra, és tudta-e teljesíteni az Elios a vállalásait.

A lapnak egyelőre csak a keszthelyi önkormányzat küldött részletes fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy tudott ugyan spórolni a város az új lámpákkal, de nem annyit, amennyit remélt. Az energetikai tanulmány szerint az új fényforrásokkal
37,3 millió forintról 21,2-re csökkent volna az éves villanyszámla, 6,3 millió forint helyett pedig csak évi 3 millióba került volna a karbantartás.

A várostól kapott adatok szerint ezzel szemben az első teljes évben, 2015-ben még magasabb – 39,8 millió forint – is volt a villanyszámla, mint korábban, a karbantartási költség pedig az ígért 3 millió helyett csak 1,8 millióval lett alacsonyabb.

Tavaly végül már "csak" 33,4 millió forint volt az áramszámla , a karbantartásra pedig 4,7 milliót költöttek. Annak ellenére, hogy az Elios 60 hónap garanciát vállalt a munkára. Arra sem a cégtől, sem az önkormányzattól nem kapott választ a lap, hogy miért kell Keszthelynek ezért fizetnie.

A projekt leírásában az elfogyasztott áram mennyiségének csökkentését is megszabták, eszerint 43 százalékkal és évi 468 187 kWh-val kellett volna mérséklődnie a város fogyasztásának. Ez sem teljesült: a közvilágítás Keszthelyen 2012-ben 943 349 kWh áramot fogyasztott, ami 2017-re 670 617 kWh-ra csökkent, ami nem egész 30 százalék. Azt is vállalta az Elios, hogy az új lámpákkal a város évente 3532,94 GJ-lal fog kevesebbet fogyasztani, ami a lap szerint azért is meglepő, mert az ottani közvilágítás éves energiafogyasztása 3396,05 GJ volt 2012-ben, azaz gyakorlatilag azt ígérték be, hogy a teljes fogyasztás megtakarítják.

A lap Zalaegerszegtől nem kapott adatokat, de a város költségvetéseiből kiderül, hogy 2015 előtt évente 120-150 millió forintot költött a közvilágításhoz kapcsolódó energiavásárlásra, 2018-ra pedig 110 millió forinttal kalkuláltak. Ez legfeljebb 30 milliós megtakarítás, ami messze van az ígért 55 milliótól.