2018. december 15. Szombat, Valér.
 
Felülmúlja a magyar foglalkoztatottsági arány az uniós átlagotForrás: vg.hu
Utolsó módosítás: 2018-04-16 17:37:01
Címkék: Bihari hírek
Többen voltak jelen tavaly a munkaerőpiacon foglalkoztatottként és kevesebben munkanélküliként, összességében a gazdaságilag aktívak száma és aránya gyarapodott, ezzel párhuzamosan az inaktívaké tovább csökkent.

A kedvező hazai folyamatoknak köszönhetően Magyarország munkaerőpiaci pozíciója uniós összehasonlításban folyamatosan javult az elmúlt években – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó tanulmányában. A rendelkezésre álló legfrissebb, 2017. III. negyedévi adatok alapján a magyar foglalkoztatási arány (68,7 százalék) felülmúlta az unió átlagát (68,2 százalék), míg a munkanélküliség hazai szintje (4,1 százalék) sokkal alacsonyabb az EU-28 átlagánál (7,5 százalék).
Magyarország a tagállamok foglalkoztatási rangsorában a középmezőnyben szerepel, míg a magyar munkanélküliségi ráta – Máltával azonos mutatóval – a harmadik legalacsonyabb.

2017-ben a 15–74 éves korcsoportban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 421 ezer fő volt, 70 ezer fővel több az előző évinél. (A foglalkoztatottak 2017. évi száma a munkaerő-felmérés negyedszázados történetének legmagasabb értéke.)

A létszámbővülés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, itt 103 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma 27 ezer, a külföldön munkát vállalóké – mintavételi hibahatáron belüli mértékben – 7 ezer fővel elmaradt a 2016. évitől.
A 15–64 éves foglalkoztatottak száma egy év alatt 64 ezer fővel, 4 millió 373 ezer főre bővült, foglalkoztatási arányuk pedig ugyanezen időszak alatt 1,6 százalékponttal, 68,2 százalékra nőtt.

A foglalkoztatás szezonális jellege 2017-ben tompult: az éven belül a foglalkoztatottak száma és aránya a legmagasabb értékeket a III. és IV. negyedévben érte el. Ebben a két negyedévben a foglalkoztatottak száma átlagosan 4,4 millió fő volt, a foglalkoztatási arány 68,8 százalék.
A férfiakat 2017-ben is magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket (75,2 és 61,3 százalék), előbbiek körében az egy év alatt bekövetkezett javulás mértéke is nagyobb volt (2,2 illetve 1 százalékpont).

Mindhárom fő korcsoportot a foglalkoztatottak számának és arányának növekedése jellemezte. A munkaerőpiacon kis létszámban jelen lévő 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 29, az ún. legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 83,7, az 55–64 éveseké pedig 51,7 százalékra bővült.


Forrás: MTI

Az iskolai végzettség alapján képzett négy kategória közül egyedül a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya csökkent minimálisan az előző évihez viszonyítva, ugyanakkor a többinél 1,3–2 százalékpont közötti növekedés következett be. Változatlanul a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatottá válásának esélye a legkisebb, a felsőfokú végzettségűeké pedig a legnagyobb: foglalkoztatási arányuk 38,5 és 84,3 százalék volt 2017-ben.
A nemzetgazdaság szektorait tekintve tavaly a mezőgazdaságban 1,1, az iparban és az építőiparban 4,2 és 9,1 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, míg a szolgáltatást gyakorlatilag stagnálás (–0,1 százalék) jellemezte.

Az éves, nemzetgazdasági szintű 64 ezer fős növekedés gyakorlatilag az ipari ágakban és az építőiparban realizálódott.

Az agráriumban 215 ezer, az iparban 1 millió 80 ezer, az építőiparban 301 ezer, a szolgáltatásban pedig 2 millió 777 ezer főt foglalkoztatottak.


Forrás: AFP

Az iparon belül létszámnövekedés jellemezte a feldolgozóipar területét, a bányászatot és az energiaipart gyakorlatilag stagnálás jellemezte, miközben kevesebben dolgoztak a víz- és hulladékgazdálkodásban.
A feldolgozóiparon belül a nagyobb létszámú járműgyártás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar területén jelentősen bővült

a foglalkoztatotti létszám a 2016. évihez viszonyítva, ugyanakkor a textiliparban és az elektronikai iparban kevesebben dolgoztak.

A szolgáltató tevékenységet ellátó ágak közül a piaci szolgáltatást végző ágakban és a jellemzően közszolgáltatást ellátó terület egészében egyaránt szerény mértékű létszámcsökkenés történt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Utóbbi esetében jelentősebb változás a közigazgatásban és a humán-egészségügyi, szociális ellátásban történt: előbbiben csökkent, utóbbinál nőtt a foglalkoztatottak száma az előző évihez viszonyatva.
A piaci szolgáltató ágak közül a kereskedelem, a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén többen dolgoztak, mint az előző évben,

ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területei létszámvesztőknek minősültek.


Fotó: Móricz-Sabján Simon

Tavaly a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 191 ezer főt tett ki, 42 ezer fővel (18 százalék) kevesebbet az előző évinél, míg a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal elmaradt a 2016. évitől. (A munkanélküliség jelenlegi szintje is – az éves adatok tükrében, a foglalkoztatottsághoz hasonlóan – a munkaerő-felmérés negyedszázados történetének legalacsonyabb értéke.)
A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte (3,8 százalék), mint a nőket (4,6 százalék), egyúttal előbbiek körében javult jelentősebben (1,3 és 0,5 százalékponttal) a mutató a 2016. évihez képest.

Mindhárom releváns korcsoportot a munkanélküliség mérséklődése jellemezte. A legnagyobb mértékben (2,2 százalékponttal) a 15–24 éves fiatalok körében csökkent a munkanélküliségi ráta (10,7 százalék). A 25–54 évesek és az 55–64 évesek korcsoportjában egyaránt 0,8 százalékpontos éves mérséklődés mellett a mutató 3,7 és 3,6 százalékot tett ki. A KSH adatai szerint a 15–64 éves népesség iskolai végzettség szerinti munkanélküliségi rátája mind a négy fő kategóriában alacsonyabb volt a 2016. évinél.

Leginkább (2,1 százalékponttal) a legfeljebb alapfokú végzettségűeké csökkent, ennek ellenére változatlanul esetükben a legmagasabb a mutató (11,2 százalék), hétszerese a felsőfokú végzettségűekének (1,6 százalék).
Tavaly az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, valamint a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyaránt mérséklődött, előbbieké 18,5-ről 16,4 hónapra, utóbbiaké 5,8 százalékponttal, 42,6 százalékra.


Forrás: MTI / Rosta Tibor

Valamennyi régiót a foglalkoztatási arány növekedése és – Dél-Dunántúl kivételével – a munkanélküliségi ráta mérséklődése jellemezte 2017-ben az előző évihez viszonyítva. Leginkább az Észak-Alföld munkaerőpiaci helyzete javult, egy év alatt itt bővült a legnagyobb mértékben (2,4 százalékponttal) a foglalkoztatási arány és csökkent (1,9 százalékponttal) a munkanélküliségi ráta.
Változatlanul Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a foglalkoztatás szintje (70,5–71,9 százalék) és a legalacsonyabb a munkanélküliségé (2,3–2,8 százalék),

miközben Dél-Dunántúlon mérték a legkisebb foglalkoztatási arányt (63 százalék), Észak-Alföldön pedig a legmagasabb munkanélküliségi rátát (7,4 százalék). A régiók közötti különbségek mérséklődése volt megfigyelhető az elmúlt évben, mivel a legmagasabb és a legalacsonyabb mutatókkal rendelkező két terület közötti differencia csökkent.
A megyék vonatkozásában – Budapest mutatóit figyelmen kívül hagyva – Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (71,8 és 71,7 százalék) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (egyaránt 1,6 százalék),

míg a legalacsonyabb foglalkoztatási szintet Somogy (60,7 százalék), a legmagasabb munkanélküliséget pedig Nógrád és Szabolcs-SzatmárBereg megyében mérték (mindkettő 8,5 százalék).

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!