2018. április 23. Hétfő, Béla.
 
Ezt teheti a kétharmad az ingatlanpiaccalForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-04-16 18:15:34
Címkék: Bihari hírek
A kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos döntés teljesen átszabhatja az újlakás-piacot, de sokak jövőjét befolyásolja majd az új, bontásokat is tervező panelprogram, illetve a csok és a bérlakáspolitika is.

A lakáspolitikának nincsen egyetlen felelőse, elemei különböző minisztériumok, illetve az önkormányzatok alá tartoznak, emiatt határozott irány sincs. Az eddigi bizonytalan körvonalú rendszer leginkább a lakástulajdonlást segítette elő, ami a fiatalok itthon tartása szempontjából volt politikailag fontos szempont.

Az emelkedő négyzetméterárak miatt azonban a saját lakáshoz jutás még a támogatásokkal is egyre nehezebb, az új generáció pedig a nyugati szokásokhoz hasonlóan nem is feltétlenül szeretne saját tulajdont – szívesebben bérel, mint hogy hosszú évtizedekre eladósodjon, illetve számára a mobilitás is fontos. A bérlés jogi helyzetének rendezése különösen égető kérdéssé vált az elmúlt években megnövekedett bérlakáspiacon. Szükség lehet a munkásszállók fejlesztésére, újak építésére is.

Egyre inkább közelít a határidő, amikor kiderül, a 2019-es határidő lejárta után visszaemelik-e az 5 százalékos áfát. Az idei év második felében lassulásra vagy megtorpanásra lehet számítani, ha a piac nem kap hírt a hosszabbításról. Az ekkor induló fejlesztések ugyanis már biztosan nem készülnének el 2020-ig, a kedvezményes áfa hiánya pedig azt jelentené, hogy jóval drágábban épülhetnének csak meg a lakások. Ezt a fejlesztők a vevőkre hárítanák – már ha akadnának vevők a kb. 20 százalékkal magasabb áron kínált ingatlanokra.

Az is kérdés, kiterjesztik-e az áfakedvezményt a felújításokra is. Jelenleg ugyanis a rendszer "bünteti" azokat, akik új ingatlan helyett használtat vesznek, majd felújítják, hiszen költségeiket 27 százalékos áfa sújtja.

Az elmúlt években jelentősen megemelkedett lakásárak miatt a csok relatíve kevesebbet ér, így két kérdés is felmerül: felülvizsgálják-e az igényelhető összeget, és nő-e a kedvezményezettek köre. A feltételeken ráadásul meglehetősen álságosan változtattak: több, a HVG-nek nyilatkozó ingatlanos arról számolt be, hogy a nagyobb összegű támogatást előszeretettel veszik igénybe százmilliós építkezéseikhez a tehetősebbek, az elszállt ingatlanárak mellett viszont egy átlagos családnak sokkal nehezebb megfelelő otthont találni.

Felmerülhet az is, hogy a csok-keretet differenciálják, vagyis az átlagos ingatlanárak alapján különböző támogatási összegeket határoznak meg – írja a Portfolio. Ez ugyanakkor egy komoly problémát is generálna, amennyiben a vidéki családok a magasabb ingatlanérték és a jobb munkalehetőségek miatt tömegesen döntenének a Budapestre költözés mellett.

Hamarosan meg kell jelennie a tavaly ősszel beharangozott új panelprogram társadalmi vitára szánt koncepciójának is. (Az első panelprogram 17 éve zajlott, vissza nem térítendő támogatás már 2015 óta nincs.) A program a panelházak felső szintjeinek visszabontásával képzelte el az élhetőbb környezet kialakítását a lakótelepeken.

A visszabontás ellen számos érv szól: az új legfelső emelet éppúgy felforrósodna, inkább hőszigetelni kellene; a komfortérzetet növekedése pedig nincs arányban a visszabontás költségeivel. A volt NDK-lakótelepeken ezt úgy valósították meg, hogy nem voltak lakók a házban, a programra kiszemelt hódmezővásárhelyi Csengettyű panel viszont lakott. A komfortosabb környezetbe költözni kívánóknak néhány millió forintos támogatást adnának az összesen 402 millió forintos programból, de a cserék még nem indultak el.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!