| Utolsó módosítás: 2018-05-26 22:28:47 |
|
Nyolcadik éve csökken a magyar államadósság GDP-hez mért aránya, és az adósság egynegyede ma már a hazai lakosság kezében van. Az adósság szerkezetét sikerült úgy javítani, hogy 1973 óta egyszer sem volt ilyen alacsony a devizaadósság aránya, amely most 22 százalék körüli - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője. Az olajválság óta nem volt ennyire alacsony a magyar államadósságon belül a devizában fennálló tartozás, amely mindössze 22 százalék - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője a Magyar Államkincstár és a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján.
A „Pénzügyi szabályozás a válság utáni Európai Unióban” című fórumon Barcza kifejtette:
a lakossági államkötvény-vásárlást sikerült 2,2 százalékról 25 százalék körüli szintre felfuttatni 2010-től, ami jelentősen csökkenti az ország sérülékenységét.
Az államadósság közel kétharmada belföldi kézben van, 2011-ben azonban még 60 százalékos volt a külföldi tulajdon, ami szintén jelentősen hozzájárul a stabilitáshoz.
Az államadósság nyolcadik éve folyamatosan csökken, és a GDP 80,2 százalékáról a 73 százalékos szintre esett 2010 óta.
Az állampapírhozamok és a kockázati felár tekintetében sokkal jobbak a mutatóink, mint a válság előtti időkben - hangsúlyozta Barcza György.
Míg 2006-ban a 10 éves állampapírok után fizetendő hozam 7,28 százalék volt, addig 2016-ra ez a kamatprémium 2,96 százalékra mérséklődött. Eközben az 5 éves kockázati biztosításunk (CDS) felára is visszaesett: a 2006-os 283 pontról 108 pontra, ami jelzi, hogy ma már sokkal kevésbé tartják sérülékenynek a magyar gazdaságot, mint a válság előtti években.
A lakossági állampapír vásárlásnak fontos szerepe van az etikus pénzügyi termékek fejlődésében, mivel erőre meghatározott kamatfizetés történik, nincs burkolt jutalék, és egymással versenyző piaci szereplők értékesítik az államkötvényeket.
Ilyenek az AKK-val szerződött bankok a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta.
Az államkötvényeknek három elsődleges piaca van: a nagybani forint, a nemzetközi deviza és a lakossági.
Az elektronikus értékesítési rendszer fejlettségében a lakossági piaccal rendelkező országoknál előrébb járunk - tette hozzá az AKK vezetője.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
