Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ezt Pártai Lucia meteorológus válaszolta kérdésünkre, hozzátéve, hogy a nyári félévben bármikor, a medárdi időszakban viszont nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki heves zivatarok. Köztük olyan is, amilyen szerda délután érte el Debrecen térségét, hogy felhőörvények, esetlegesen földet is elérő felhőörvények nyúljanak le belőle.

Szerda délután dél felől egy zivatarzóna érte el a megyeszékhely térségét. Különleges felhőformákat, köztük tölcsér alakban lenyúló felhőörvényeket is megfigyeltek. Ezzel együtt kiadós eső is volt.

Tuba, azaz felhőtölcsér Debrecen felett, amely később tornádóvá fejlődött

– Egy skandináviai és egy észak-olaszországi középpontú ciklon áramlási rendszerének összekapcsolódásából létrejött nagyon labilis légállapotban Kelet-Magyarországon csupán az volt a kérdés, hogy hol jön létre nagy területre kiterjedő és tartósan fennálló zivatarzóna, azaz szupercella. Több helyen is kialakult ilyen, az egyik Debrecen környéke volt – részletezte Pártai Lucia, hozzátéve, hogy a szerdai hatalmas zivatarral „felszabadult” a légkörben lévő hatalmas energia, így már nem várható nagy területekre kiterjedő heves zivatar. – Egy átvonuló hidegfront pénteken és szombaton délután is várható még zivatar. Ezekben azonban már közel sem lesz annyi energia, mint a szerdaiakban.

A jövőt illetően Szegedi Sándort, a debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük. – A tornádó kialakulásához víz és hő kell. És ha a globális felmelegedést nézzük, akkor mindkettő adott. Ezek azonban csak feltételei a tornádó megjelenésének. Ahhoz, hogy a magasra növekedett zivatarfelhőkben örvénylő mozgás induljon el, más tényezőre is szükség van. A felhő teteje érje el az úgynevezett futóáramlás magasságát, ott legyen éppen magassági szél, és az tudja örvénylő mozgásba hozni a felhőt. Ezek a szelek azonban Észak-Amerika felett gyakoribbak, és a globális felmelegedés, ismereteink szerint, nem befolyásolja az elhelyezkedésüket. Azzal azonban, hogy a jövőben melegebb lehet a levegő, és abban több lehet a vízpára, gyakoribbá válhatnak a hevesebb zivatarok, valamelyest növekedhet a tornádók megjelenésének esélye.

A tornádókat 0-5-ig terjedő skálán erősségük alapján kategorizálják. Szegedi Sándor a szerdán Debrecenben földet ért felhőtölcsér erejét 0,2-0,3-asra taksálja.

Volt azonban Magyarországon is 5-ös erősségű forgószél, pontosabban a pusztításából következtettek az erejére. Mégpedig 1924-ben Bia és Vác között egy kilométer széles és 70 kilométer hosszú sávban mindent tönkre tett. Emberi áldozata is volt forgószélnek.

Hajdú-Biharban 1955 június 8-án a Hortobágyon volt emberi életet követelő tornádó. Az akkori feljegyzések szerint az egyébként nagyon ritkán lakott Hortobágyon nyolc ember vesztette életét, a szélnek pedig olyan ereje volt, hogy mezőgazdasági gépeket emelt fel és dobott odább. 1926. június 1-jén pedig Kabán volt tornádó.

KZS