A probléma gyökere ott van az egyesület szerint, hogy a kisüzemi sörgyártás nagy mértékben kapcsolódik a turizmushoz és a vendéglátáshoz. Ezért a kis sörgyártó vállalkozások mélyen érintettek a válságban.

A nagy sörgyárakat azért nem érinti ennyire drámaian a járvány, mert értékesítésük 70%-át a kereskedelmi szektorban (élelmiszerüzleteknek) adják el, és csak 30%-át a (fesztiválokat, éttermeket, sörözőket, hoteleket is tartalmazó) szektorban. A kisüzemi sörfőzdék részesedése viszont akár a 90%-ot is meghaladja az utóbbi piacon, és csak kevésnél van 60% alatt, érvelnek.

Fotó: David Crosling / MTI

A turizmus lenullázódása miatt a kézműves sörök értékesítése várhatóan a nulla közelébe esik idén, ezért a sörfőzdék akciókat indítanak, hogy értékesíteni tudják a meglévő raktárkészletüket. Ám ez az egyesület szerint közel sem fedezi költségeiket.

Az egyesület hangsúlyozza, hogy a kisüzemi sörfőzdék piaca szezonális és viszonylag fiatal, így ezek a főzdék még nem tudtak megfelelő tartalékokat felhalmozni. Ezért arra kérik a kormányzatot, hogy a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium által is említett ágazati segítő programok esetén vegyék figyelembe, hogy a kisüzemi sörfőzdék tevékenysége kb. háromszor nagyobb részben kapcsolódik a turizmushoz és a vendéglátáshoz, mint az élelmiszer-kereskedelemhez. Ezért az ágazat túléléséhez szükség van a turizmuséhoz hasonló állami támogatásra.

Többek között a járulékok elengedését, munkaerő-megtartási támogatást, a nagyüzemi sörgyárak mennyiségi korlátozó szerződéseinek felfüggesztését, a közüzemi díjak támogatását, és újraindítást segítő támogatást szeretnék elérni.

A több mint 90 hazai kisüzemi sörfőzde számára maga a fennmaradás a tét.

– kongatja a vészharangot az egyesület a közleményében.