A február első felében végzett kutatás eredményeit bemutató cikknek az eredmények alapján még azt a címet adhattuk, hogy A magyarok nem félnek a koronavírustól. Ez a cím ma már nem tartható, hiszen a március 16-18. között végzett újabb közvélemény-kutatás jelentős eltolódást mutat a közhangulatban. A főbb eredmények:

• Az emberek többsége szinte minden koronavírusos hírt elolvas, megnéz.
• A felük tart attól, hogy őt is megfertőzi a vírus.
• A járványügyi hatóságok tájékoztatását a többség hitelesnek tartja.
• Az emberek többet mosnak kezet, és használnak kézfertőtlenítőt, mint korábban.
• Ha lesz oltás, a felük tervezi beoltatni magát.
• A többség elegendőnek tartja az eddigi óvintézkedéseket, de még szigorúbb intézkedéseket is elfogadna.
• A munkavállalók felének változott a munkarendje, és otthonról dolgozik többet.
• Ha lázas lenne és légzési nehézségeket érezne, a 90 százalékuk telefonon hívna orvost, és nem menne be a rendelőbe.

Ön mennyire követi a koronavírusra vonatkozó híreket?

Az első kérdés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek követésére vonatkozott. Az emberek 59 százaléka gyakorlatilag minden információt elolvas, megnéz, ami ezzel kapcsolatos, 31 százalékuk ha nem is ennyire mindenevő módon, de rendszeresen tájékozódik. Aki mindent elolvas, azok között a nők, a budapestiek, az idősebb korúak és a magasabb iskolai végzettségűek vannak többségben. Olyan gyakorlatilag nincs, aki ne követné a híreket.

Tart Ön attól, hogy megfertőzi az új koronavírus vagy nem tart tőle?

Február óta több mint duplájára emelkedett azok aránya, akik tartanak a fertőzéstől. Itt nincs különbség a nemek között, viszont az alapfokú végzettségűek némileg jobban tartanak a fertőzéstől, ahogy a községekben élők is.

Hitelesnek tartja a járványügyi hatóság tájékoztatásait vagy nem tartja hitelesnek?

A járványügyi hatóság tájékoztatásait a többség továbbra is hitelesnek tartja, ebben csak néhány százalékos változás történt. A bizonytalanok aránya viszont duplájára nőtt hét százalékról 15-re. A tájékoztatást hitelesebbnek tartják a nők, a községekben élők, a fiatalok és az idősek (a középkorúak kevésbé), illetve a szakmunkások.

Amióta megjelent a koronavírus a világban, azóta többet alkalmaz ezekből az óvintézkedésekből, mint előtte?

Sokkal többen mosnak többet kezet, használnak több kézfertőtlenítőt, illetve kerülik a zsúfolt helyszíneket, mint ahogy ezt február első felében válaszolták. A személyi higiéniát szolgáló óvintézkedéseket a férfiak alkalmazzák többet, mint korábban, a zsúfolt helyeket a nők kerülik jobban. Az idősek és a községekben lakók általában több óvintézkedést tesznek. Az idősek részéről ez nagyon okos dolog, hiszen elsősorban ők veszélyeztetettek, ugyanakkor a fiatalabbaknak is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket a saját maguk, illetve idős rokonaik védelmében. Szájmaszkot a nagy többség továbbra sem visel. (A grafikonon a jobb felső sarokban lévő nyílra kattintva lehet a kérdések között váltani.)

Hogyan végzik a dolgukat a magyar hatóságok, illetve a kormány?

Az emberek értékelése szerint a magyar hatóságok hasonlóan teljesítenek, mint egy hónappal ezelőtt. Az ötfokozatú skálán februárban 4-es osztályzatot adtak nekik, ez nem sokat változott, most 3,7 az osztályzatok átlaga. Ide kapcsolódik, hogy az emberek 63 százaléka úgy válaszolt, hogy elegendőnek tartja a kormány eddigi lépéseit a magyarországi járvány lefékezéséhez.

Kijárási tilalom? Üzletek bezárása?

Viszont a jelentős többség még a mostaniaknál is szigorúbb intézkedéseket tart szükségesnek. A válaszadók 69 százaléka helyesnek tartaná, ha lakhelyelhagyási korlátozásokat vezetnének be, és még többen (71 százalék) értene egyet azzal, ha bezárnák a nem élelmiszert áruló üzletek. Alapvetően a nők és a szakmunkások támogatják jobban a felvetett intézkedéseket, de a férfiak is nagyjából kétharmad arányban mellette vannak. Vidéken inkább a lakhelyelhagyási tilalmat, Budapesten inkább a nem élelmiszerboltok bezárását támogatják, de a többség mindenhol ezek mellett van.

Ha lesz koronavírus elleni oltás, akkor be fogja oltatni magát?

Bár az első tömegesen alkalmazható koronavírus-oltásra még legalább egy évet várni kell, több tucat kutatóintézet és gyógyszercég is dolgozik a vakcinán, sőt már az első embereken végzett klinikai teszt is elindult. Ha elérhető lesz az oltás, a jelenlegi állapot szerint az emberek több mint fele (52 százalékuk) beoltatná magát. Egy hónapja még csak 30 százalékuk nyilatkozott így. Most a férfiak, az idősek, illetve a községekben élők nyilatkoztak inkább úgy, hogy be fogják oltatni magukat.

Amennyiben ön aktív korú, változott a munkarendje?

Az munkavállalók fele ma már részben vagy teljesen otthonról dolgozik. 45 százalékuk azonban továbbra is bejár a munkahelyére. Ez egy részük számára a munka jellegéből fakadóan elengedhetetlen, másik részük munkáltatója viszont engedélyezhetné az otthoni munkavégzést. Inkább a budapestiek és a diplomások maradnak otthon, de ez a munkalehetőségek jellegéből fakadhat.

Vásárolt-e a szokásosnál többet, tartalékolt-e az utóbbi hetekben?

Az üzletek és a gyógyszertárak leterheltsége alapján kissé meglepő, de a válaszolók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy se élelmiszerből, se gyógyszerből, se tisztítószerekből nem vásárolt többet az elmúlt időszakban. A fiatalok, illetve a diplomások többet tartalékoltak, bevallásuk szerint, amit talán jobb anyagi lehetőségeik tettek lehetővé.

Mit tenne most, ha lázas lenne és légzési nehézségei volnának?

Az emberek nagy többsége értesült arról, hogy tünetek esetén nem szabad elhagynunk a lakhelyünket, hanem telefonon kell orvost hívni, és bevallása szerint követné is ezt az utasítást. Az idősebbek különösen nagy arányban maradnának otthon tünetek esetén.

Mikor áll vissza az élet a normális kerékvágásba?

Az emberek fele szerint két-három hónapig fog tartani a mostani állapot, 19 százalékuk szerint akár fél évig is eltarthat a járvány, 15 százalékuk viszont néhány héten belül rendeződnek a dolgok. A szakemberek többsége egyébként egyelőre nyilvánosan nem kívánja megbecsülni a járvány lezajlásának ütemét, hiszen ez nagyon függ a járványellenes intézkedések sikerétől, betartásától is.

A média reakciójáról, információról, álhírekről, pletykákról

Az emberek némileg egyetértenek azzal, hogy a sajtó az utóbbi időszakban túlzásba vitte a koronavírus-járvánnyal való foglalkozást. A többségük (nyilván részben éppen az előbbi miatt) nem érzi úgy, hogy a vírusról ne kapott volna elegendő információt. Harmaduk nyilatkozott úgy hogy sok álhírt hallott a helyzettel kapcsolatban, a többiek kevesebbet.

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)