Végül az ötletből nem lett semmi, az államkincstár és a Fed lesöpörték az ötletet az asztalról, azonban most, hogy a koronavírus-járvány miatt sötét fellegek gyülekeznek az Egyesült Államok fölött, valaki ismét bedobta az ezermilliárd dolláros érme ötletét, csak annyi eltéréssel, hogy ne egyet verjenek, hanem inkább hatot, hetet.

Money printer goes brrr

Donald Trump minden botrány ellenére elégedetten vághatott neki a választás évének, a tőzsdei indexek sorra döntötték a pozitív rekordokat, a munkanélküliség történelmi minimumon volt, de aztán jött a koronavírus, amely kíméletlen sebességgel csapott le az Egyesült Államokra. Az hamar világossá vált, hogy bármennyit pénzt is öntenek a bankszektorra, és porolják le a válság után a fiókba elrakott monetáris eszközöket, a fő probléma az, hogy a lakossági fogyasztást nem igazán tudják pörgetni, hiszen:

• bezártak a boltok,
• hirtelen lett egy csomó munkanélküli, és sokaknak nincs semmi megtakarítása,
• az emberek félnek kimenni az utcára, sőt sok államban már kijárási korlátozás van.

Közben egyre többen vannak az amerikai politikában, akik azzal támadják a rendszert, hogy a világ pénzét sem sajnálják, ha a nagyvállalatokat, bankokat kell kimenteni, de ha az emberekről van szó, akkor az „ingyen” hirtelen a kommunizmus szinonimája.

A Fed gyorsan két körben levitte 0-0,25 százalékra a kamatrátát, és bejelentette, hogy a kvantitatív könnyítés keretében 700 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot hirdetnek, tehát hasonlóan a magyar jegybankhoz, öntenek egy csomó pénzt a piacra. De hamar világossá vált, hogy a fentebb említett okokból, ez nem lesz elég az amerikai álom megmentéséhez.

A szenátus tegnap fogadott el egy történelmi jelentőségű törvényjavaslatot, miszerint 2 ezer milliárd dolláros mentőcsomaggal segítenék át Amerikát a járványon. A javaslatnak van egy figyelemre méltó eleme is, mégpedig az, hogy

Emellett 500 milliárd dollárból hitelprogramot indítanak vállalatok, városi és állami költségvetési szervek számára, valamint 130 milliárdot a kórházakra és munkanélküli segélyekre költenek majd a tervek szerint.

A világ nem elég

Azonban vannak, akik szerint a grandiózusnak beharangozott mentőcsomag valójában aprópénz, és sokkal több kéne, főleg a háztartásokra célozva, hogy átvészelje az Egyesült Államok a járványt. Rashida Tlaib demokrata képviselő egy körökkel merészebb tervvel állt elő: kapjon minden amerikai egy bankkártyát, amire kétezer dollár van töltve, majd minden hónapban utaljanak még ezer dollárt, amíg véget nem ér a krízis.

Az elképzelés mögött ismét csak az a diskurzus bújik meg, hogy ha az állam költhet a vállalatokra, akár az államadósság kárára is, akkor miért ne költhetne az emberekre is. Bár jelenleg a felvetésnek nincs túl nagy támogatottsága, az Axiosnak nyilatkozó szakértő szerint, ha a hagyományos eszközök kudarcot vallanak, könnyen lehet átértékelik majd Tlaib ötletét.

Itt jön ismét képbe a csodaérme, a javaslat támogatói szerint az államkincstárnak vernie kéne pár ezer trilliárd dollár névértékű platina érmét, amit eladnának a Fednek, és a pénzt már küldhetnék is egyenesen az embereknek.

Utolsó tervnek még jó lehet

A dolog előnye az lenne, hogy nem nőne az államadósság, így anélkül lehetne lebonyolítani a dolgot, hogy közben valaki folyamatosan kongatná a vészharangot, miszerint: „jó, de mikor fizetjük ezt vissza?” A tervnek egyébként nincs törvényi akadálya, az államkincstár olyan mennyiségben és értékben verhet pénzt, amennyire csak a pénzügyminisztérium szerint szükség van.

Persze a dolognak vannak kockázatai is, az Axiosnak megszólaló pénzpiaci szakértők szerint a csodaérmés megoldás inflációt szülne, gyengítené a dollár világpiaci szerepét, ingataggá tenné az USA pénzügyi rendszerét, és aláásná a Federal Reserve-be vetett intézményi bizalmat. Azonban van egy végső érv, amelyet a szkeptikus szakértők sem tudnak figyelmen kívül hagyni: lehet, nem lesz más választás, ugyanis a pesszimista becslések szerint a nagy gazdasági világválság óta nem látott összeomlás jöhet,