A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat, két, kizárólag webshopban kínált kézfertőtlenítő viszont teljesen hatástalannak bizonyult. A koronavírus-fertőzés terjedésének legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás.

A 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül nyolc nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. E cikkek közül került ki az a két, csak online módon értékesített termék is, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak. A terméklista ide kattintva elérhető.

A lista első lapja

A hatósági fellépés eredményeként az egyik honlap időközben elérhetetlenné vált. A fogyasztóvédelmi eljárások folyamatban vannak, az e-kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők ellenőrzése folytatódik.

A 19 féle antibakteriális hatásúként árult szappan és tusfürdő közül négy folyékony szappan nem hozta az ígért hatást a laborvizsgálat alapján. A felületfertőtlenítők még jobb arányban teljesítették vállalásaikat, 21 típusból összesen két termék esetében találtak problémát a szakemberek, az egyik a gombaölő hatás szempontjából, a másik pedig csak az ajánlott hígításban nem felelt meg az ellenőrzésen. A vizsgált árucikkeket és az eredményeket termékcsoportonként, tételesen bemutató táblázatok a fogyasztóvédelmi honlapon elérhetőek.

Az ígért fertőtlenítő hatást csak részben teljesítő termékek a csomagoláson, címkén olvasható információk valósághű módosítása után forgalmazhatóak. Az ITM a vizsgálati eredményeket megküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amely piacfelügyeleti hatóságként eljár a jogsértő vállalkozásokkal szemben. A tárca a veszélyhelyzet meghirdetése óta figyeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását, indokolt esetben határozottan fellép a magyar családok védelme érdekében.

FrissĂ­tĂŠs: Virucid vagy baktericid?

Több olvasónk is felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány idején nem antibakteriális hatású, hanem inkább vírusölő hatású szerekkel lehet védekezni. Az ITM laborvizsgálata is antibakteriális hatást tesztel és nem virucid hatást a közlemény és a terméklista szerint. Ezért megkerestük a minisztériumot, hogy egyértelműsítse közleményét: a fertőtlenítőszerek virucid hatását tesztelték-e, és ha igen, az eredmény miért nem jelenik meg a vizsgálat összegzésében?

Más olvasók jelezték, hogy a kiszűrt kézfertőtlenítők nemcsak webshopokban, hanem rendes boltokban is kaphatók.

A vírust úgy a legegyszerűbb elkerülni, ha otthon maradunk, és nullára csökkentjük az emberi interakcióink számát, könnyen előfordulhat azonban, hogy valamiért – például a bevásárlás miatt – mégis ki kell mennünk a lakásból. Ebben az esetben a megfelelő távolságtartás mellett rendkívül fontos a kezünk tisztán tartása, amit mostanában sokan különféle kézfertőtlenítőkkel próbálnak megtenni.

A folyamatos kézfertőtlenítés rendkívül fontos a járvány megfékezésében, de hamar a kézbőr kiszáradásához, kirepedezéséhez vezet. Ez amellett, hogy kellemetlen, veszélyes is lehet, a károsodott bőrréteg ugyanis már nem véd olyan hatékonyan a különböző fertőzések ellen. Mit tehetünk a bőrünkért a koronavírus idején,  mit kenjünk rá, hogy megóvjuk? Ebben a cikkben próbáltuk összeszedni a válaszokat.