– idézte az MTI.

Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a mostani: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben.

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára.

A Debreceni Egyetem főépülete

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-zal, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-zal, a Szegedi Tudományegyetemre 1800-zal, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén. Ez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent.

Az állami egyetemből magánalapítványi intézménnyé alakuló Budapesti Corvinus Egyetemre 33 százalékkal kevesebben (valamivel több mint 7 ezren) jelentkeztek, mint tavaly.

A Népszava szerint összességében a kisebb egyetemeken még rosszabb az arány. A Miskolci Egyetemre összesen 4294-en jelentkeztek, ez mínusz 21 százalék, de a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal kevesebb hallgató akar menni, mint egy évvel korábban.

Nahalka István oktatáskutató azt mondta a Népszavának, hogy felsőoktatásba jelentkezők számának jelentős csökkenését nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni. Szerinte tovább növekedhetett a külföldi egyetemekre jelentkezők aránya; kevesebben lehetnek azok, akik rögtön érettségi után tovább tanulnak; befolyásoló tényező az állami férőhelyek meghatározott száma; a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányban szorulnak ki az oktatási rendszerből.