A WHO már régóta a karanténra és a távolságtartásra épülő modellt támogatja a nyájimmunitással szemben a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt. Ryan szerint a kormányoknak azt kell végiggondolni, hogy ha még igazolják is a kutatók, hogy a betegségen átesett emberek szervezetében megjelenő antitestek teljeskörűen védenek az újrafertőződés ellen, még akkor is kérdés, hogy hányan estek át a koronavírus-fertőzésen.

A nyájimmunitás arra épít, hogy a társadalom jelentős része már legyőzte a vírust, a szervezetükben antitest található, nem tudnak újrafertőződni. Ha elég sok  ember megfertőződik, a vírus majd nem fog tudni eljutni az igazán veszélyeztetett csoportokig, így a járvány komolyabb áldozatok nélkül lecseng. Az elmélet tehát  arra épít, hogy sokan már tünetek nélkül, vagy enyhe tünetekkel átestek a betegségen. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy legalább a lakosság hatvan százaléka elkapta a vírust.

Ryan arról beszélt, hogy elég sok előzetes adat érkezik be hozzájuk, ami alapján a népességnek csak kis százaléka esett át a betegségen, vagyis nem elegen ahhoz, hogy a nyájimmunitásos stratégiát lehetne alkalmaznia az országoknak. Ryan a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a nyájimmunitás még nem alakulhatott ki.

Ausztriában néhány napja mutatták be azt a kutatást, ami azt vizsgálta, hogy az országban kialakulhatott-e a nyájimmunitás. Az eredmények szerint Ausztriában mindössze a lakosság 0,33 százaléka fertőződött meg koronavírussal, ami a hibahatárokat is figyelembe véve azt jelenti, 95 százalékos pontossággal kijelenthető, hogy a lakosság 0,12–0,76 százaléka szerezhetett immunitást a vírusra. Nagy-Britanniában is próbálkoztak a nyájimmunitásra építeni, de miután a modellezések szerint ez 250 ezer halálos áldozattal is járhatna, letettek a dologról.