Meg is látszik ez az Országos Meteorológiai Szolgálat napi aszályindexén, ami most azt mutatja, hogy a Dunántúl kivételével az ország kétharmadában közepes-súlyos aszály van. Olyannyira, hogy az agrárminiszter hétfőn a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, ami azt jelentené, hogy a gazdák tartósan mentesülhetnének a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.

De nem csak a földeken, a parkokban vagy a balkonládákban okoz gondot, hogy nincs eső, múlt héten írtuk meg, hogy drámaian csökken a magyarországi folyók vízszintje, a Tisza helyenként 5-6 métert, a Dunáé több mint kettőt. Ráadásul ez azt jelenti, hogy nem csak az országban, hanem az egész kelet-közép-európai régióban rendkívül csapadékszegény időszak van. Ez a fotó például hétfőn készült Varsóban, a Visztula partján:

Fotó: Leszek Szymanski / MTI

Arról, hogy a mostani helyzet mennyire tér el a megszokottól, megkérdeztük az Időkép meteorológusát, Szabó Beát, aki elmondta, hogy az OMSZ 1981-2010-es években mért átlaga alapján márciusban országosan 30 mm-nyi csapadék szokott esni, és ez idén is megvolt, de a csapadék nagy része a hónap elején esett, még a vegetáció megindulását megelőzően. Ennek is egy része hó formájában hullt le, olvadáskor pedig nagyrészt nem beszívódott a talajba, hanem elfolyt a felszínén.

Az elmúlt 30 napban 10-12 mm-nyi csapadék esett az országban, és a mostani előrejelzések szerint a hónap végéig már nem is fog 1-2 mm-nél több hullani. És hogy mi lehet ennek az oka a hazánkat is érintő klímaváltozáson túl? Az ország időjárását az elmúlt időszakban túlnyomórészt anticiklon alakította, de valószínűleg hozzájárulhat az is, hogy